Kevés dolog tud úgy berántani egy sci-fi rajongót, mint egy igazán jó időutazós koncepció – és a Time Lapse pontosan ezzel kezd: egy fényképezőgép, ami a jövőt mutatja meg. Az alapötlet baromi erős, és az első fél órában sikerül is magával ragadni a nézőt.
Sajnos innen kezdődnek a problémák. A történet egyre inkább a szereplők egymásra halmozott rossz döntéseire épül, mintha a karakterek viselkedése pusztán a dramaturgia kedvéért lenne ilyen logikátlan. Ez nemcsak megtöri az egyébként érdekes alapsztorit, hanem egyre nehezebbé teszi az azonosulást is, sőt, egy idő után már bosszantóan irracionálissá válik minden egyes lépésük.
A film második fele egyre inkább elveszik a felesleges bonyodalmakban, melyekről később kiderül, hogy szinte semmi közük nincs a végső fordulathoz – ami, bár nem rossz, mégis teljesen más irányból érkezik, mint amerre a történet haladt. A csavar nem üt akkorát, mint szeretné, főként azért, mert nem egyenes arányban építkezik a korábbi történésekre, és emiatt inkább fura érzést hagy maga után, mintsem katarzist.
Pedig ott lapult benne valami több. A Time Lapse remek példája annak, hogy egy jó ötlet önmagában még nem elég. Kell hozzá következetes karakterépítés, okos párbeszédek és logikus történetvezetés is, hogy a néző ne csak lekötve érezze magát, hanem tényleg kielégítő élményt kapjon. Ha ezek stimmelnének, igazi kis gyöngyszem lehetett volna.
Ennek ellenére nem mondanám, hogy megbántam, hogy megnéztem. A film végig fenntartotta az érdeklődésemet, és a sci-fi/thriller rajongóknak így is tud szórakoztató másfél órát nyújtani – csak ne számítsanak olyan csattanóra, amitől majd újranéznék. Inkább egy „jó volt, de lehetett volna jobb is” érzés marad utána.
77 Time Lapse (2014)
Három barát felfedez egy rejtélyes gépet, mely képes 24 órával előre megörökíteni a jövőt fotók formájában. A gép úgy tűnik, komoly előnyöket jelent a birtokosának,... több»
Szereplők: Danielle Panabaker, Matt O'Leary, John Rhys-Davies, Amin Joseph, George Finn
