2020.09.06 14:11 Kóborló Olvasottság: 198x
2

A tükör mögötti szellemek

Soha nem voltam nagy rajongója a Poltergeist - Kopogó szellem filmeknek, de az első részét, amelyet még 1982-ben készített Tobe Hooper (1943–2014) Steven Spielberg forgatókönyvéből, még kedveltem, sőt, tulajdonképpen még az 1986-ban bemutatott második részével sem volt különösebb problémám. Bár az első rész befejezésének ismeretében kissé feleslegesnek éreztem a további folytatást, de ha már mégis elkészítették, azt kell, hogy írjam, nem volt rossz összességében, nem úgy, mint a rá következő harmadik felvonása.

Két évvel járunk a második Poltergeist-film után, 1988-ban. A második rész igencsak elmaradt az első rész bevételeihez képest, viszont a kritikusok aránylag pozitív véleményeket fogalmaztak meg róla. Anyagi szempontból sem lehetett bukásnak nevezni a Poltergeist második részét, hisz a költségvetésének a dupláját termelte vissza (közel 20 millió dollár volt a költségvetése, és kicsivel több mint 40 millió dollár bevételt termelt), ráadásul ismét harcba indulhatott 1987-ben egy Oscar-jelöléssel a legjobb effektek terén. Így tehát a forgalmazó stúdió, az MGM aránylag egész hamar zöld utat adott a harmadik rész elkészítéséhez. Nem is kellett sokat várni, hisz 1988 nyarán már vetítették is az amerikai mozikban.

A tükör mögötti szellemek

Mint említettem, szerény véleményem szerint nem nagyon hiányzott az első résznek a folytatás, legalábbis történeti szempontból egyáltalán nem, de a második résznél legalább még szinte az összes fontosabb színész és karakter visszatért, és ezt még tudtam is értékelni. Ráadásul, ha kissé felesleges is volt a története, azért még aránylag illeszkedett az első részhez, így még elfogadható is volt. A harmadik részben viszont már csak két karaktert tudtak meggyőzni, hogy térjenek ismét vissza, az egyik a Carol Anne-t alakító Heather O'Rourke (1975–1988), aki gyerek létére mindvégig jól alakította a karakterét. A másik visszatérő Tangina, a furcsa hangú, de mindvégig szerethető karakter volt Zelda Rubinstein (1933–2010) színésznő személyében. Sajnos még az ő szerepeltetésük sem nagyon tudta megmenteni a harmadik rész bukását. Merthogy bukás volt a film szinte minden téren. Sokan szokták a legfeleslegesebb folytatások közt emlegetni ezt a filmet, és azt, kell hogy írjam, teljesen jogosan.

A története kidolgozatlan és ötlettelen, ráadásul igencsak eltér az első két rész történetétől, így sokkal feleslegesebbnek is éreztem az elkészítését. Persze lehetséges, hogy csak azért lehetett így, mert, mint említettem, itt már csak két olyan karakter tér vissza, akik szerepeltek az előző részekben is. Pedig voltak egész jó elgondolások a forgatókönyvében, viszont kimondottan kár, hogy az MGM annyira meghúzta azt a bizonyos nadrágszárat a költségvetés terén, hogy sajnos eme ötleteket végül vagy le sem forgatták, vagy csak amolyan kimondottan költséghatékonyan láthattunk a kész filmben.

Az új karakterek sajnos súlytalanok lettek, pedig egyáltalán nem rossz színészek alakították őket, hisz Tom Skerritt és Nancy Allen nevével kimondottan gyakran találkozhattunk a 80-as és 90-es évek filmjeiben, ráadásul az alakításaik is elfogadhatók voltak, az pedig meg már nem a színészek számlájára írható, hogy a karaktereik csak amolyan töltelékként szerepeltek a film történetében. Sajnos a költségcsökkentések szinte minden más téren is meglátszottak, hisz sem a speciális effektek terén, sem pedig a zenei betétek terén nem teljesített a film maradandón, de még az átlagoshoz képest is gyengének mondanám.

Mindent egybevéve, akik szerették a Poltergeist-filmeket, és mindenképp kíváncsiak arra, hogy miként is alakul az eddig megismert karakterek sorsa, bőven tehetnek egy próbát a harmadik résszel is. Hisz nem egy bűn rossz film, hanem egyszerűen csak egy gyenge befejezés az eddig látottakhoz képest.

horror | thriller

Carol Anne szülei, hogy megmentsék a kislányukat, elviszik őt a nénikéjéhez. A szülők abban bíznak, hogy Kane nem talál rá a gyermekükre, a gonosz azonban nem nyugszik, így... több»

2