2021.02.27 11:23 Yosihiro Olvasottság: 136x
1

Főnök

Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek. Szóval ez vígjáték, amiben van igazság, de mégis ad egy alapot a filmnek, hogy árvaházban nő fel egy gyermek, és szülőkhöz kerül, majd vissza, szóval azért összességében van értelme a filmnek, de nagyon burkoltan, kicsit elrejtve az érzelmeket próbálják jópofaszerűen bemutatni, hogy milyen lehet egy örökbefogadott gyermeknek, ha az életben sikeres is, mennyire egyedül tud lenni a világban.

Érzelmek terén talán a romantikát tudom kiemelni, ami ebben a műben úgy szerepel mint egy gerinc, és ad neki támaszpontot, másként elbukott volna ez az alkotás. Így súrolja a nagyon rossz kategóriát, de mivel vannak benne pozitív gondolatok, képek, ezért azért érdemel egy kis törődést.

Főnök

Összességében a forgatókönyv közepes, gyenge, a rendezés szerintem jó lett. A szereplők viszont nem tudnak a forgatókönyvön emelni, ezért ez gyenge lett. A zenei aláfestések jók voltak, az effektekkel sem volt baj. A képi hatás viszont néhol nagyon gagyi lett, ezt összecsapták. Így amit tudok adni erre a filmre, az kettő csillag, nem több. Fergeteges poénokat nem kapunk, az érzelmeket próbálják áttolni, de valahol mindig elakadnak, mert annyira viccesre akarják venni, hogy a sok trágár szöveggel szerintem ezt elrontják, és ez az, ami lehúzza a filmet.

Mint minden filmet, át lehetett volna írni jobbra, de ennél maradtak, ami valljuk meg, gyenge lett. Igazi színészi értéket ne keressünk a filmben, mert nem kapunk! Úgy fogalmaznék, hogy egy olyan közepesen gyenge massza ez, ami instabil és nyújtható, de nem jó. Egyszerűen szerintem egyszer nézhető. Nem ad olyan értéket, ami maradandó lenne, hanem inkább az emberei mivoltunkra akar utalni, figyelmeztetni, hogy az élet számos területén minden emberben más és más gondolatok, érzelmek vannak, és amit igazából fontosnak tartanak, az a család.

A felnőttek részéről egy egyedülálló, fiatal nő neveli a kislányát, aki kamaszkorban van, és egy olyan munkát végez, ami mókuskerékbe hajtja. Itt a változás ideje, erre itt van egy "barát", aki valamilyen szinten segít, de valahogy a bizalom mégsem annyira teljes, hogy úgy fogadják el mint családtag. Ebből kiindulva ez a szemlélet a változás és megújulás képét vetíti előre, hogy az álmainkban hinni kell, és tenni értük.

Igazából ajánlani ezt a filmet csak akkor tudom, ha valaki akar egy kellemesen unalmas másfél órát, és még ha oda is figyelünk, találhatunk benne momentumokat, melyeket megmosolygunk, de érzelmi értéket és mondanivaló értéket keveset. Üdv, Yosi

65 A főnök  (2016)

vígjáték

Michelle Darnell (Melissa McCarthy) egy iparmágnást alakít, akit bennfentes kereskedés megalapozott vádjával börtönbe zárnak. Szabadulását követően elhatározza, mindent onnan... több»

1