Az 1976-ban bemutatott, Richard Donner által rendezett Ómen az én megítélésem szerint egy nagyon jó alkotás lett, és azon filmeken belül, amik az Antikrisztussal foglalkoznak, biztos, hogy az egyik legjobb, ami valaha elkészült. Mind a kritikai, mind pedig az anyagi fogadtatását egyértelműen sikeresnek mondhatjuk, így a forgalmazó stúdió (A Twentieth Century Fox) azonnal berendelte a folytatását (hisz az első rész befejezése is egyértelműen igényelte egy esetleges második rész elkészültét), és szinte dupla annyi pénzt biztosítottak rá, mint az elődjére (ami számokban valahogy úgy nézett ki, hogy míg az 1976-os Óment közel 3 millió dollárból készítették el, addig a folytatására már 6 millió dollár állt a készítők rendelkezésére).
A forgalmazó stúdió és a film producere, Harvey Bernhard (1924–2014) mindenképp szerette volna, hogy az első rész rendezője, Richard Donner ismét elvállalja a rendezést, de a direktor épp egy másik film forgatásával volt elfoglalva (ez volt az 1978-as Superman), így keresniük kellett egy másik rendezőt. Valahol itt kezdődhetett meg a forgatás kálváriája. Leszerződtették a rendezői székbe Mike Hodgest, aki ráadásul még a készülő film forgatókönyvírásában is részt vett; társa Stanley Mann (1928–2016) volt. Egyes pletykák szerint kimondottan nehezen tudtak együtt dolgozni a forgatókönyvön, de végül mégis elkészültek vele.
1977 októberében elkezdődtek a forgatások, de Mike Hodges többször is konfliktusba került a film producerével és egy bizonyos David Seltzerrel, aki az egész Ómen történetet kitalálta, így három héttel a forgatások elkezdte után Mike Hodgest kirúgták a rendezői székből, ráadásként a film forgatókönyvét is részben átírták ezen események miatt. Ezek után bízták meg Don Taylort (1920–1998) a rendezéssel, akinek ez idő tájt kimondottan problémái voltak az alkohollal, és ha ez még nem lett volna elég gond a forgalmazó stúdiónak, ráadásként még ott volt a film főszerepét elvállaló kiváló színész, William Holden (1918–1981) is, aki szintén alkoholgondokkal küzdött ekkor (bár mindenki azt állította, hogy a forgatás alatt sem a rendező, sem pedig a színész nem nézett a pohár fenekére, és ha mégis, akkor ez egyáltalán nem befolyásolta a film minőségét).
A forgatás 1978 januárjára fejeződött be, és még az év nyarán moziba küldték a kész filmet, viszont egyáltalán nem teljesített olyan jól a mozipénztáraknál, mint az elődje. A kritikusok is vegyes kritikákkal illették, pedig be kell, hogy valljam, volt ez a rész annyira jó, mint az elődje. Tulajdonképpen talán még mozgalmasabb is lett, mint az 1976-os Ómen. Ha mindenképpen hibát akarnék keresni benne, csak annyit írnék, hogy hangulatilag talán egy kissé elmaradt az elődjéhez képest, viszont kimondottan sok új dolgot emeltek be a készítők ebbe a filmbe, és szerintem ezek egész jól tudtak működni benne. A Damient alakító Jonathan Scott-Taylor pedig szerintem parádésan hozta a szerepét. Az első rész zeneszerzője, Jerry Goldsmith (aki ráadásként Oscar-díjat zsebelt be az első rész zenei megkomponálásáért) tovább hangszerelte, és talán még dinamikusabbá tette az ebben a filmben felcsendülő zenei betéteket .
Egy szó mint száz, a film tényleg nem éri el az első rész klasszikusát, de számomra legalább annyira fontos volt, mint az 1976-os Ómen. Egyértelműen ott a helye a kedvenceim listáján.
78 Ómen 2: Damien (1978)
Daniel Chicagóban lakik a nagybátyjánál, és katonai iskolába jár. Viszont rádöbben, kicsoda ő, és nemsokára a környezete és barátai is szembesülnek a ténnyel, hogy ő az... több»
Szereplők: William Holden, Lance Henriksen, Sylvia Sidney, Lew Ayres, Lee Grant
