Artemisia   2022.05.26 13:44   olvasottság: <100x
5

Az olaj kánaánja

Paul Thomas Anderson monumentális víziót alkotott Upton Sinclair: Olaj! című regénye alapján. A mellbevágóan erőteljes drámával pedig nem is történhetett volna jobb dolog annál, minthogy Daniel Day-Lewis kapta benne a főszerepet.

A történet a századforduló idején veszi fel a fonalat, amikor az egyszerű szerencsevadász, Daniel Pleinview magányosan ezüst után kutat Kalifornia végtelen, kopár sivatagjaiban. A néma snittek a korabeli bányászok embert próbáló munkájáról megalapozzák a film a lassú, elmélyült és sokszor depresszív hangulatát. Látjuk, ahogy Daniel Pleinview magát nem kímélve, rögeszmésen hajtja a meggazdagodás zálogát. Kemény munkája pedig hamarosan meghozza gyümölcsét, amikor ásás közben olajra bukkan.

Az olaj kánaánja

Évek múltán jómódú, feltörekvő olajemberként találkozunk vele újra, amikor fogadott fiával együtt éppen élete üzletét köti meg: a Sunday család olajban gazdag földjét potom áron szerezi meg, közte és a hőn áhított, mesés gazdagság között pedig csak egy valaki áll: a közösség fiatal, manipulatív lelkésze, Eli Sunday, aki nem nézi jó szemmel Daniel olajbirodalmának gyarapodását.

A mintegy 30 évet felölelő cselekmény leginkább a lélekben lezajló folyamatokra fókuszál. Pleinview személyiségét az évek során egyre inkább eltorzítja a pénz és a hatalom, amely kihat a fiával való viszonyára, az Eli Sunday-el való évtizedeken át elhúzódó, és tragikusan végződő dominanciaharcára.

Paul Thomas Anderson mesteri karakterábrázolása zsigeri érzelmeket tár fel. Daniel rideg személyiség, akinek érzelmi szinten a kisfia az egyetlen kapcsa a külvilághoz. Azonban H.W. balesetét követően a pszichopata személyiségjegyek uralkodnak el rajta, amit zseniálisan állít szembe Eli Sunday labilis lelkiállapotával. A két karakter gyakorlatilag tükre egymásnak. Mindketten más és más módszerekkel, de végső soron ugyanazt akarják: irányítani.

Daniel Day-Lewis korunk színészóriásainak egyike, és zseniális alakításával most is bizonyítja, hogy nem véletlenül kapta ezt a titulust. Játéka távolságtartó, mégis beszédes. Remekül helyt áll Daniel Pleinview életének és negatív karakterfejlődésének egyes szakaszaiban. Teljesítményének csúcsát pedig kétségkívül az Elis Sunday-t alakító, Paul Danóval közös jelenetei jelentik.

Paul Dano szintén bámulatos profizmussal alakítja Elit, aki bár a jámbor próféta szerepében tetszeleg, időről-időre elbújik valódi, sötétebb énje.

A gyermek H.W szerepében Dillon Freasier nagyszerűen hozza az apja módszereit megkérdőjelező, mégis hozzá feltétel nélkül ragaszkodó kisfiút, és remekül működnek a Danel Day-Lewis-szal való interakciói.

Említést érdemel még a magát Pleinview féltestvérének kiadó Henry karaktere is, aki Daniel újabb oldalát hozza felszínre Előbb a társaságra vágyó, gondoskodó testvérét, aztán a hazugságokat kegyetlenül megtorló gyilkosét. Kevin J. O'Connor pedig remekül hozza a rövid, de annál jelentősebb szerepet.

A film látványvilága Robert Elswit méltán Oscar-díjas munkáját dicséri. Az olajfúrás mocskos folyamatának részletessége, a dramaturgiailag kulcsfontosságú közelítések, ahol a szereplők arcának minden rezdülése jelentőséggel bír, a sivatagi tájon elidőző nagytotálok, a lángoló fúrótorony, mind-mind epikus hatást kölcsönöznek a filmnek. Ezt a hatást pedig csak fokozzák Johnny Greenwood feszült taktusai.

Paul Thomas Anderson az amerikai kapitalizmust, és az emberi kapzsiságot egyaránt bíráló mestermunkája ma is érvényes üzenetet hordoz. Örök aktualitása, zseniálisan felépített története, tabudöntögető, emberi karakterábrázolása és tanmesei volta időtálló és felejthetetlen klasszikussá tették a filmet.

dráma

Az 1890-es években Kaliforniában egy küszködő ezüstbányász, Daniel Plainview megtalálja a szerencséjét a kőolajlepárlásban. 1911-ben Plainview fülest kap egy értékes... több»

5