A berlini fal leomlása előtt szűk másfél évvel kettő, majd később három bankrabló, túszokat ejtett akciójuk közben.
Az első vicces kis momentum, mikor még a két férfi a bankban tartózkodott, és egy fecskenadrágra vetkőzött rendőr, partvissal tologatta az ajtóhoz a pénzt, amit egy kopasz hivatalnok lapos kúszásban húzott be a bankba.
Itt kapnak egy kocsit (persze BMW), visznek két túszt, majd elindulnak az autópályán.
Gladbeck, csavaros úton át Brémába, ahol aztán lazán elfoglalnak egy buszt, és innentől kezdve kabaré az egész.
A sajtó lazán interjúkat készít velük, fotózzák őket, ahogyan a buszban beszélgetnek, és olyan hétvégi grill party-vá alakult át az egész, ahol várják a megsült kolbászkákat.
Itt már lassan harminc órája tartott a túszdráma, és az egyikük lazán, pisztolyt lóbálva beszélgetett, majd telefonozgatott a sajtósokkal.
Interúk sorát adták, kedélyesen beszélgettek a sajtósokkal, együtt cigiztek, kávéztak. Egyikük elmeséli, hogy legszívesebben beállna terroristának, mert már az élet nem számít neki. Mosolyogtak, vigyorogtak, mire az egyik sajtós megjegyzi, hogy jé, magánál meg egy töltött pisztoly van. Megjön a harmadik túszejtő is, egy nő, és senkitől sem zavartatva felszáll a buszra.
Kattognak a fényképezők, forognak a kamerák, riportok készülnek, mintha az újraélesztett bostoni teadélutánon lennénk. Közben a rendőrség lefagyott.
Nem tudják kezelni a kialakult helyzetet, most már kissé káosz van, hiszen a 300 ezer német márka már megvan, a kocsi megvan (igaz az nem kell, a zsaruk vitték oda), miért nem menekülnek?
Közben ismét az autópályán vagyunk.
Majd ismét egy pihenőhely, és itt a zsaruk hibáznak, hiszen elfogják a női elkövetőt, akit később, mikor belátják, hogy hibáztak, elengednek.
A hiba megbosszulja magát, hiszen egy 15 éves olasz fiút eközben lelőnek, mikor a női túszejtő nem jön vissza. Fejbe lövik, teljesen kivégzésszerűen. Emanuele Di Giorgi értelmetlenült halt meg, a rendőrök balféksége miatt!
A buszon még mindig 20 ember van túszként, és a túszejtők egyre fáradtabbak és részegebbek.
Ennek kombinációja pedig tudjuk, mindig halálos.
Majd innen a grenzei határátkelőhöz viszik a buszt (holland határ), ahol ismét megállnak.
A határnál újabb követelések.
Egy BMW 735i.
Meg is kapják, majd vihar előtti csend.
Eközben egy rendőr is meghal az autós üldözésben, így a halálos áldozatok száma kettőre nő. A túszejtők ismét menekülnek, de a sajtós hiénák a nyomukban vannak, egyszerűen a rendőrség nem tudja kezelni a helyzetet. Az új helyszín Wuppertal.
Majd Köln, ahol az újságírók folytatta showműsor ismét színre kerül.
Kávé, cigi, kötetlen beszélgetés és egy-két laza mondat a megölt fiúról.
Hát, mondja a női elkövető, már nem tudjuk visszacsinálni!
Bakker, a sajtósok meg vigyorognak, mosolyognak. Majd az aufahrti leágazás előtt a kommandósok léptek.
A 18 éves Silke Bischoff meghal.
Így két túsz, és egy rendőr hal meg a túszdrámában. Az elkövetők megsebesülnek, de túlélik.
Hans-Jürgen Rösner és a két túszt megölő Dieter Degowski életfogytiglani büntetést kapott, de Degowskit 30 év után 2018-ban kiengedték.
Azóta új személyazonossággal, új helyen él. Rösner preventív őrizet alatt, ma is börtönben van. Marion Löblich 9 évet kapott, de jó magaviselete miatt 6 év után szabadult. Egy jó hozadéka volt az egésznek. Azóta a sajtó nem készíthet riportot az elkövetőkkel semmilyen helyzetben és szituációban.
Hát, úgy nagyjából ennyi.
Kókusz kenyér és tejszínes csirkefalatkák.
Semmi több!
80 A gladbecki túszdráma (2022)
1988-ban két fegyveres bankrabló túszokat ejt, 54 órán keresztül sakkba tartják a német rendőrséget. Az eset végül lövöldözéssel és három halálos áldozattal zárul. több»
