Megható családi eposz Ausztriából, az ország történelmének sorsdöntő évtizedeiből (1888-1948). A központi motívum pedig egy zongorakészítő család négyemeletes háza, kapuján a harsonát fújó angyallal, akivel együtt a nézők végigkövethetik a házon belüli családi történéseket és a házon kívüli (ház előtti) történelmi-politikai változásokat. Ausztria történeti eseményeit nagyon jól sikerült összefűzni az Alt család történetével, gyakorlatilag az osztrák történelem próbatételeit figyelhetjük meg a család egyes tagjain keresztül. Négy nagyobb korszak elevenedik meg a nézők előtt: az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka (1888-1918), az első osztrák köztársaság kora (1918-1938), az Anschluss időszaka (1938-1945) és a második osztrák köztársaság hajnala (1945-1948). Habár a zongorakészítő Alt család és háza áll a történet középpontjában, a film sokkal inkább a családba beházasodó Henriette Steinről szól. Az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeévei könnyed szerelemmel, házassággal és viszonylagos nyugalommal nyit, ugyanakkor Ferenc József "öreges", múltba révedő kormányzása több tekintetben előre vetítette a Monarchia hanyatlását, amit a sokkal viharosabb és Ausztria számára nagyobb próbatételt követő korszakok követnek. És így a családnak is egyre nagyobb és nagyobb kihívásokkal kell megküzdenie, és ahogy Ausztria története a 20. század második felére teljesen új vágányra helyeződött, úgy a család története is gyökeresen új irányt vesz, ugyanakkor mégsem szakad el teljesen a történelmi örökségétől.
Habár az osztrák történelem sok tekintetben összefonódott a magyarral ebben az időszakban, azonban az osztrák néplélek másképp reagált bizonyos történelmi eseményekre. Az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka már alapvetően egy leáldozó, túlságosan múltba révedő korszaka volt az osztrák történelemnek, amit a Habsburgok elvesztése okozta identitáskereső korszak követett, végül a náci Németország sötét korszaka visszairányította az osztrákokat a Habsburg örökséghez, ami a mai napig meghatározza az osztrákok identitását. Ezen túl a film remekül ábrázolja a 60 év viharos társadalmi változásait: monarchiabeli keringőzéseket, cigányzene melletti vacsorákat és Charlestonra "rángatózó" 20-as évekbeli fiatalokat, becsületsértés okozta pisztolypárbajt és házasság nélküli románcot, valamint Ferenc Jóskát éltető apukát és a nácizmus felé nyitó fiát állít szembe a film. És ahogy az osztrák történelem viharai egyre erősebben csapnak le, úgy a család története is egyre drámaibb lesz, egészen könnyfakasztó véget ér, ugyanakkor új reményt is kínál.
A család tagjait és ismerőseit pedig nagyon sok, magyarok számára is ismert, Hollywoodot is megjárt osztrák-német színész testesíti meg: Curd Jürgens, Maria Schell, Oskar Werner vagy Karlheinz Böhm neve biztosan sok embernek ismerősen cseng. A két főszereplő azonban echte osztrák: Paula Wessely és Attila Hörbiger (akik egyébként egy házaspárt is alkottak a való életben). A film kulcsszerepét Paula Wessely alakította, és nagyon magabiztosan és hitelesen is hozta a szerepét. Wessely mellett számomra Curd Jürgens és a szintén csak osztrák körökben ismert, Wessely fiát alakító Hans Holt okozott emlékezetes pillanatokat. De engem a film egész hangulata nagyon elkapott, főként a Monarchia békebeli és nyugodt világa, de az utána következő érzelmi hullámvasút is magával vitt. 2022-ből tekintve pedig a film vége is teljesen más jelentéstartalmat kap, mint 1948-ban adhatott az osztrák közönségnek, hiszen mi tudjuk, milyen jövő várt Ausztriára 1948-tól napjainkig. Érdemes magyar szemmel kicsit bepillantani egy szomszédos nemzet történelmébe, más perspektívában tekintve a történelmi eseményeket. Nosztalgia, öröm, romantika mellett tragédiának, csalódásnak és könnyeknek is részesei lehetünk a film által.
71 Der Engel mit der Posaune (1948)
Harsonát fújó angyal szobra ékesíti annak a bécsi háznak a kapubejáróját, ahol a zongorakészítő Alt család lakik. A család majd 60 éves történetét bemutató film a... több»
Szereplők: Oskar Werner, Maria Schell, Karlheinz Böhm, Curd Jürgens, Paul Hörbiger
