Életünk a halállal kezdődik ez ugye azért nyilvánvaló....Amit ebben a filmben is láthatunk, és nem is rosszul felvezetve nekünk....
A rendező és egyben a forgatókönyvíró, Agnieszka Wojtowicz-Vosloo ezt a nagyon nyomasztó, kissé morbid, és félelmetes filmet rakta le az asztalra, ami kifejezetten jól sikerült, így tőlem nyilvánvaló a kérdés?
Miért csak ez az egy filmje van a lengyel hölgynek?
Jöjjön a prológ, ami csak-csak kikívánkozik belőlem....
Talán kevés olyan egész estés filmet tudok mondani, ami egyetlen rejtélyt lebegtet bőszen a nézője szeme előtt, ezt következetesen kitartja az egész játékideje alatt, másfél-két órányi folyamatos bizonytalanságot, és feszültséget gerjesztve, de ennek ellenére mégsem válik unalmassá - nagy hirtelen csak a Lucky McKee-féle May (Frankenstein játékai), és a David Fincher által jegyzett Zodiákus jut az eszembe.....
A kissé fura magyar elnevezésű A halott túlélő (After Life) azon ritka zseniális mozik egyike, amik ennek a receptnek megfelelően egyetlen lapra tesznek fel mindent, és mégis nyernek.( szerencsére )
Jelen esetben a film kifejezetten azt a kérdést teszi fel, hogy az Anna nevű, kissé neurotikus fiatal főhősnő ugyan halott-e vagy sem?
A csontsovánnyá koplaltatott Christina Ricci által megformált tanárnő autóbalesetet szenved, és egy karizmatikus, de kissé furcsa temetkezési vállalkozó, Eliot Deacon (Liam Neeson) preparáló asztalán ébred meztelenül.... A férfi azt mondja neki, hogy ő már meghalt, jelenleg csak egy itt ragadt szellem, így nyugodjon is bele a halálába, és hagyja magát szépen és nyugodtan eltemetni....
Vajon Mr. Deacon igazat mond, és Anna tényleg egy nyughatatlan lélek, vagy hazudik, és hősnőnk egy baromira elmebeteg gyilkos kezei közé került, aki élve temeti el az áldozatait?
Anna vőlegénye, Paul (Justin Long) nem nyugszik bele, nem tud belenyugodni a szerelme tragikus halálába, és szimatolni kezd a temetkezési vállalkozó körül.....
A halott túlélő azért nagyon bravúros, mert egészen ( és tényleg )az utolsó pillanatig nem teszi le egyértelműen a voksát egyik lehetőség mellett sem, végig kettős játékot játszik, és hol Anna halálára, hol az életben létére utal...
Aki fogékony ( én rettenetesen )az ilyesféle kétkulacsos trükközésre, az egy igazi ínyencfalatként fogja értékelni ezt a különleges mozit. Ahogy Anna, én magam is végig bizonytalanul őrlődtem a film megtekintése során, és ez a sablonos, kiszámítható horror-thrillerek világában már egy igencsak komoly fegyvertény, hogy használhatjuk a képzelő erőnket, és néha az eszünket is! Amikor pedig eljött a végső megfejtés (?) pillanata, nos ott egy olyan gyomrost kaptam, amire bár számítottam, de az érzelmi hatását mégsem tudtam kivédeni.....
Agnieszka Wojtowicz-Vosloo, a film lengyel származású rendezőnője és társírója a fentiekkel együtt némi-nemű Fűrész-ízű filozófiát is igyekezett beemelni az alkotása rejtett szövetébe. Anna a "haldoklása" során számba veszi elszalasztott lehetőségeit, teljesen átgondolja a párjához való viszonyát, és végül, de nem utolsó sorban dönt arról, hogy egyáltalán akar-e élni vagy sem?
Zseniális!
Magyarul az élet és halál közötti vívódás több (egzisztenciális, metafizikai, intellektuális) síkon is zajlik egyszerre - azt, hogy ebből csendes belenyugvás, vagy főnix-szerű feltámadás lesz-e, természetesen nem kívánom egy olcsó, hatásvadász spoilerrel lelőni nektek!
Egészen érdekes, figyelemfelkeltő karakterekkel dolgozik a film. Anna nem kifejezetten kedvelhető szereplő, Christina Ricci pedig láthatóan testét-lelkét (igen, villan a cici is, nem is egyszer, hálistennek) beleadta abba, hogy egy problémás, hibákkal teli, leginkább önmagával és nem a beteg temetkezési vállalkozóval küzdő, összetett figurát mutasson be....
A show-t azonban teljesen ellopja tőle a visszafogott eszközökkel operáló Liam Neeson, aki kiválóan ráérzett a kimért pszichopata és/vagy halottakkal társalgó, őket a túlvilágra "átkísérő" különleges képességű férfi kettős, pszichotikus karakterére.....
A főbb szereplők között ott van még Justin Long is, aki... hát aki kábé ugyanazt a sebezhető hős szerelmest hozza, mint amit a Pokolba taszítva című Sam Raimi-moziban, meg még egy féltucatnyi filmjében, így azt tudom mondani, nem ér egy csokis fánkot sem, de el kell hogy viseljük!
A főszereplők közül az ő feladata a legegyszerűbb, így ő tud leginkább rutinból dolgozni - de ezt nem csinálja rosszul.( bár többet szerintem nem is tud) Igaz csak egy mellékszereplő, de nem mehetek el ( és nem is akarok )szó nélkül a gyermekszínész Chandler Canterbury teljesítménye mellett sem, aki egészen ügyes, sőt kivételes alakítást nyújt Anna különleges érzékenységű tanítványaként.....
A történet, a forgatókönyv, és a szereplők mellett a fényképezést és a zenét is ki kell hogy emeljem, mert megérdemli....
Anastas N. Michos (aki többek között Az interjú a vámpírral operatőre is volt) nagyszerű munkát végzett, annak ellenére, hogy egyáltalán nem volt egyszerű dolga, hiszen a történet nagy része a temetkezési vállalat alagsorában játszódik. Képei - Paul Haslinger visszafogottságában is nagyon hatásos zenéjével együtt - nagyszerűen, és tökéletesen visszaadják Anna furcsa, kettős létállapotát, kiemelik az alagsor kvázi-purgatóriumi sötét, és ijesztő jellegét, ráadásul nagyban hozzájárulnak a mozi sajátosan borzongató hangulatának megteremtéséhez.....
Ha mára borzongató hangulatnál tartok, akkor érdemes megjegyeznem, hogy A halott túlélő nem a brutális gyilkosságok, és a sarokból előugró sokkoló szörnyek, zombik, és rémségek filmje, képi erőszak ugyanis egyáltalán nincs benne.....
Itt a hideglelős atmoszférán és az intellektuális vívódáson van a hangsúly. Aki nem tolerálja az ilyesmit egy pszicho- horror-thrillertől, az nagy ívben kerülje el ezt az alkotást, mert hatalmasat fog csalódni. Mondjuk ki bátran: aki nem kifejezetten a különlegességeket keresi a horrorban, vagy hogy is mondjam, aki nem szeret túl sokat gondolkozni, az élet nagy kérdésein, az nem fogja értékelni A halott túlélő-t, vagyis kegyetlenül fel fogja magát idegesíteni Anna félgőzzel végrehajtott, félúton folyton elbizonytalanodó akcióin, amelyekkel ki kíván törni a helyzetéből.....
Sajnos anno a megjelenése idején sem a kritikusok, sem a nézők nem nagyon tudtak mit kezdeni ezzel az egyedi alkotással, tévesen beskatulyázták egy elbaltázott Fűrész utánzatnak, netán újra gondolásnak, és hamar a feledés homályába jutott!
A halott túlélő ezzel Agnieszka Wojtowicz-Vosloo ígéretesen induló filmes karrierjét is keményen parkoló pályára állította, a rendezőnő ugyanis azóta sem rendezett új filmet. Aki esetleg próbát tesz a hölgy ezidáig egyetlen egész estés alkotásával, és rákap a ( szerintem ) zseniális stílusára, az még egy 2001-es, Pâté című, díjakkal megszórt rövidfilmet tekinthet meg tőle, és ezzel ki is végezte a direktori filmográfiáját.....
Nagyon remélem, a jövőben azért kap még esélyt a rendezőnő, és láthatunk tőle még egy-két ilyen szokatlan és különleges filmet.....
Igenis ez mind bennem volt....
Nem minden film való mindenkinek, van aki elrágcsálja az egyszerűbb darabokat is.....
Nekem ez tökéletes volt!
Mint a fotelem!
75 A halott túlélő (2009)
A történet azzal indul, hogy egy fiatal tanárnő, Anna (Christina Ricci) élete egyik legrosszabb napján, temetésen vesz részt, valamint ezek után az esti vacsora egy szakításba... több»
Szereplők: Liam Neeson, Christina Ricci, Justin Long, Rosemary Murphy, Josh Charles
Fura egy film. Nem értettem.