Kanadai horrorparódia?
Nos, valami ilyesmi.
Nézzük csak!
Míg a Kobra című film-klasszikusból kölcsönözött poszterén Sylvester Stallone krónikus mellhártyagyulladás-komolyságú beállását idézi, addig hangulatában ugyanolyan urbánusan kissé bunkó „comedy horror” marad a folytatás, mely három évvel az első után érkezett.
Esetleg akadnak még olyanok az olvasók között, akik nem ismerik a kompromisszumokat nem tűrő, olykor vérfarkassá változó alkoholista zsaru, Lou Garou személyét?
Pedig Lowell Dean mozijából azóta már képregény is készült, ami azért számomra nem is annyira meglepő.
Lou Garou (Leo Fafard), a werewolf-cop baja ebben a részben egy hatalomra éhes, gátlástalan és gyilkos üzletemberrel gyűlik meg, aki Woodhaven városának polgármesterét különféle ígéretekkel (vadiúj sörfőzde, hokicsapat támogatása) próbálja megvenni, miközben valódi célja a Darkstar nevű komplexum vezetőjeként a lakosság teljes agymosása.
Hihetetlen mennyiségű baromságot csempésztek bele az alkotók a filmbe, hirtelen nem is tudom, van-e értelme mindet felsorolni…
Figyelem, spoiler!
Már a filmünk elején visszatér az előző rész végén az idegen, alakváltó kultisták által elrabolt Willie (Jonathan Cherry), akinek hasából aztán egyszer csak előbújik egy folyamatosan pofázni akaró és tudó, kukacszerű, csúnya-bajszos kicsi-én.
Willie amúgy is annyira teljesen fullba tolja a kretént, hogy talán nem véletlenül jut eszembe róla a Shop Stop mozik Jayének kendőzetlen alpárisága.
De megjelenik itt az ex-Néma Bob is Mayor Bubba Rich szerepében (Kevin Smith), csak hamar bedobja a kulcsot.
Ezzel azonban még koránt sincs vége az Another WolfCop eszméletlen marhaságainak:
Baromi szerencsétlenül kinéző, vaskalapos és szemüveges robot-ember, a Chicken Milk márkájú hasműves sör, melynek hatására az emberek gyomrából leginkább Brekire emlékeztető, undorító kinézetű bábok törnek elő, vagy éppen a főszereplőnket gyógyító, piával kevert holdkőpor.
Így az alig nyolcvan perces bűnös szórakozást a három pár hatalmas csöccsel rendelkező, mániákus nőstényfarkassal folytatott, és mindezt elég látványosan bemutatott szexuális légyott, valamint a gore/slasher képsorok – úgymint letépett végtagok és néhány belezés –, teszik teljessé.
Persze ne feledkezzünk meg olyan apróbb marhaságokról, mint a Wolfcop-merchandise, vagy a minden wakie-takie használatkor hallható, héliumosan torzított beszédfoszlányok.
Ó, és szerintem egy kicsit talán túl sokszor is található benne zenés montázs, ami azért a vége felé elég fejfájdító.
Ennyi bizarr mellékalak, és kretén módon abszurd szituáció mellett egyedüliként talán csak a címszereplőt felejtették el kicsit felturbózni, szóval olybá tűnt, mintha az események folyásában nem igazán találná helyét, csak hozza kötelezően az alkoholista és iszonyatosan prosztó, „mindent leszarok” típusú karaktert.
Ez nyilván nem annyira rossz, hiszen azért még mindig egy igazán szórakoztató és kifejezetten alpári horror-komédiáról van szó, ami tényleg nagyon szókimondó.
Adam Swica képei és Amy Matysio játéka pedig nagyon ott vannak.
Nálam ez 75%, és négy csillag.
43 Another WolfCop (2016)
Lou Garou az alkoholista vérfarkas zsaru akcióba lép, amikor egy üzletember ördögi tervet sző és új sörfőzdét és hokicsapatot alapít. több»
Szereplők: Kevin Smith, Yannick Bisson, Jonathan Cherry, Alden Adair, Leo Fafard
