Természetfilozófiával átitatott egzisztencialista műalkotás, amiben számos téma szerepet kap, úgymint a létfilozófia, a szabadság kérdésének központi motívuma, valamint a természet, ember, közösség hármasának kölcsönhatása.
Nagyon erős képsorokkal indul a film. Rögtön a történet legelején, a bántalmazás bemutatásával felszínre hozzák a családi drámát. Szívfacsaró jeleneteknek lehetünk tanúi. A gyönyörű táj éles kontrasztba kerül a láp mélyén kialakult családi pokollal.
Kya Clark (Daisy Edgar-Jones és Jojo Regina) korán elveszíti az összes családtagját, és izoláltan, magányosan marad magára a szülői házban. Iskolába nem jár, mert fél a többi gyerek megvetésétől. A kicsi korában megtapasztalt erőszak, illetve az apjától való félelme, az anyától és testvérektől történő elszakadása hamar csendes, elszigetelt jellemet kölcsönöz számára; megtanulja, hogy csak magára számíthat. Ez a korai élménye a társadalom árvájává teszi őt, és a természetben lel gondoskodó anyára. Analogikus képsorok segítségével érzékelhetjük, mintha az őt körülölelő világ az anyaméhvel lenne egyenlő. Ha a természetben magára maradt gyermek felnövését elbeszélő filmeket kellene felsorolni, akkor könnyen eszünkbe juthat Tarzan és Maugli története, vagy a Kelj fel és járj (1987) című film, vagy Nell, a remetelány (1994). Itt egy újfajta megközelítést láthatunk. Kya a természettel kerül szoros kapcsolatba, az őt körülvevő környezettel ápol viszonyt, és képes egy erős énidentitást felépíteni, ami mindenképp érdekes és megható.
A felnövő lány a vele hasonló korú fiúval, Tate Walkerrel (Taylor John Smith) és a bolttulajdonos fekete házaspárral (Michael Hyatt és Sterling Macer Jr.) érintkezik csupán. Ahogy az lenni szokott, az emberek pletykálnak a háta mögött, kiközösítő, gúnyos nyelvezetet használnak. A másik ember különcségét, másságát társadalmon kívülinek titulálják. Nagyon jól érzékelhetjük a Csokoládé (2000) c. filmben, hogy milyen rosszindulattal tudnak viszonyulni a közösség tagjai a kívülállónak, idegennek bélyegzett emberhez. Jelen esetben azonban azzal tetézik a főszereplő helyzetét, hogy egy gyilkossággal hozzák kapcsolatba, és az esküdtszék tagjai a prekoncepciókkal bíró városlakókból kerülnek ki a tárgyaláson.
Tate-tel egyre szorosabb viszonyt ápol Kya. A fiú megtanítja írni-olvasni. Érzelmes és harmóniát közvetítő összjátékuk hiteles, és nincs túljátszva. Könnyen átérezzük a kettejük között vibráló vonzalmat, de Tate végül mégis megfutamodik érzéseitől. Az emberismeret terén némiképp tapasztalatlan Kya könnyen fut bele ezek után egy olyan párkapcsolatba, ami végül a testi-lelki harmóniáját és szabadságát veszélyezteti. Újra bántalmazást szenved el egy férfitól. A cselekmény kulcsmozzanata azonban a nézői szem előtt rejtve marad, így alakul ki a forgatókönyvben (Delia Owens könyvének adaptációja) a talány, ami egészen a film végéig fenntartja a feszültséget.
Sokszor, ahogy elhaladunk egy szép táj mellett, nem látunk tovább az esztétikai élménynél, pedig a természetben az ember erkölcsi mércéje szerint történnek jó és rossz dolgok. Például vannak olyan élőlények, akik megeszik a társukat, levadásszák fajtársaikat. Ha ez két ember között történik meg, az bűncselekmény. A film narratívája azonban a természet törvényei szerint közvetíti mondanivalóját, és később ebbe illeszti be az agresszor, Chase Andrews (Harris Dickinson), a ragadozó tragédiáját. A tér és az ember viszonya meghatározza az erkölcsi szabályokat. Kya énmeghatározása túllép emberi mivoltán, a természet részének tekinti önmagát, és az állatvilágra jellemző törvények alá rendeli identitását, ahol a túlélés a tét.
Ez a fiktív történet túlmutat önmagán. A természettel való közvetlenebb kapcsolat kialakítása sokszor része a traumát szenvedett emberek gyógyulásának.
Kya Clarkot Barkley Cove lakói titokzatos és vad teremtésként ismerik, akit családja magára hagyott. Ez a történet egy fiatal lány felnőtté válásának története, aki az 50-es... több»
Szereplők: Daisy Edgar-Jones, David Strathairn, Garret Dillahunt, Harris Dickinson, Billy Slaughter
