Csapdák, paranoia és kétségbeesés kockaháza

2024.08.06 14:55 Kóborló Olvasottság: <100x

1

Az 1997-ben bemutatott Kocka című kanadai horrorfilm igencsak nagyot szólt bemutatásakor, hisz számos filmfesztiválon bemutatásra került, és igencsak sok helyen különféle díjakat is bezsebelt Vincenzo Natali első egész estés filmje. De vajon miben leledzett a sikerének a titka? Hisz egy rendkívül alacsony költségvetésű produkcióról beszélhetünk (mindössze 365.000 kanadai dollárból készült el), amelyben egyetlen ismert színészt sem találhatunk. Jómagam úgy gondolom, hogy leginkább két fő szempont miatt vált ennyire sikeressé jelen filmünk. Az egyik ilyen ok, hogy a forgatókönyvírói triónak (André Bijelicnek, Graeme Mansonnak és Vincenzo Natalinak) sikerült egy kimondottan egyedi és egyben egy eléggé érdekes történetet összehoznia, ahol elsősorban nem a filmbéli kérdések megválaszolására fordítottak nagy hangsúlyt, hanem a találgatásokra, és mindez ad a filmnek egy sajátos hangulatvilágot. A Kocka sikerének számomra a másik oka az volt, hogy úgy vélem, rendkívül jó időben készítették el. Bizonyára 1997 előtt is készültek már hasonszőrű alkotások (bár effélét jómagam egyet sem tudnék megnevezni), de 1997-ben a filmes technika járt már ott, hogy kivitelezésében is emlékezetes tudjon majd maradni az utókornak a Kocka című produkció.

Persze jómagam sem először láttam már eme alkotást, hisz még amikor megjelent idehaza DVD-n, akkor beszereztem (ugyanis még 2003-ban, a Budapest film jóvoltából került forgalomba idehaza), és azóta is olykor előveszem eme produkciót egy újabb megtekintésre. Nem azért, mert annyira időtállóak a trükkjei, és nem is azért, mert annyira jó színészi alakításokat láthatunk benne, hanem egyszerűen a hangulatáért, illetve azért, hogy a paranoia és a kétségbeesés milyen változásokat tud az emberekből kihozni, merthogy ebben a két dologban nagyon erős még most is jelen filmünk.

Sok filmes ismerősömet jelen filmünk leginkább azzal nyerte meg magának, hogy számos különböző fajtájú csapdát vonultat fel a film játékideje alatt, ami részben igaz, de az én szememben sokkal élvezetesebb volt az, ahogy a pórul járt szereplők megpróbálják eme csapdákat túlélni, megkerülni, illetve, ahogy a miértekre keresik a választ. Az pedig csak hab volt azon a bizonyos tortán, ahogy a filmbéli karakterek miféle jellemváltozásokon mennek keresztül a közel másfél órás játékidő alatt.

Pontosan nem tudom, hogy a filmbéli karaktereket alakító színészek kiválasztásánál mekkora hangsúly volt arra fordítva, hogy egy ismertebb színész nevével se fussunk majd össze a stáblistán, vagy egyszerűen csak a valóban alacsony gyártási költségek miatt nem tudtak szerződtetni egy ismertebb színészt sem a produkcióhoz, de számomra mindez nagy pozitívum volt végül, mert így az összes karaktert sokkal közelebbinek érezhettem magamhoz. A film mondanivalója is képes elgondolkoztatni a nézőjét, így pedig egyáltalán nem egy tucat horrorfilmről beszélhetünk a Kocka esetében, hanem egy sokkal élvezetesebb filmélményről vele kapcsolatosan. Ráadásul pedig a film csattanója is igazán hatásos lett, bár valószínűleg sokaknál azért lehet, hogy kiverte azt a bizonyos biztosítékot.

A film alacsony költségvetése ellenére egy percre sem mondanám azt, hogy gyenge kivitelezéseket kaptak volna a filmbéli elhalálozások. Sőt, egy-kettő annyira emlékezetes maradt az emlékeimben, hogy évekkel a legutóbbi megtekintése után is emlékeztem még ezekre. Bár a filmbéli csapdák csak egyfajta katalizátorként szolgálnak ahhoz, hogy egyes karakterek valódi énjük a felszínre törjön, és ez talán még félelmetesebb, mint az ember alkotta csapdák.

Mindent egybevéve a Kocka című film idővel kialakított egyfajta kisebb-nagyobb rajongótábort is magának, és az évek során készült egy folytatása is még 2002-ben, Kocka 2. - HiperKocka címen, illetve 2004-ben jött a Kocka 3., amelyben némileg bepillantást nyerhetünk az egész hátterébe. Ráadásul 2021-ben a japánok is elkészítették a saját verziójukat a filmből, de véleményem szerint talán jelen filmünk volt az, amely az összes film közül kiemelkedik, ezáltal pedig erős négy csillagot adnék is rá.