"nagy hatást gyakorolt rám."

2025.06.25 08:36 Lady White

0

WandaVision

És akkor imhó, mai szerintem utolsó; illetve a mai első projekt, mert elmúlt éjfél, következzen a Skarlát boszi, azaz Wanda és az ő víziója, amiben egy egész várost álmodott magának. :)

Ha nem bánjátok, nem fukarkodom ezzel a képpel, mert akárha ehhez a projekthez készült volna; egyszerűen adja magát.

Bár, én ilyen sötéten nem látom a világot körülötte, illetve benne; de most mit mondjak. A Marvel Studios ezzel maximálisan felrakta az "i"-re a pontot.

Amit ezúton köszönök; illetve vagy ÉS a Pinterestnek is, mert ez a kép fantasztikus!

Na de csapjunk is a lovak közé!

Hát hogy hol voltam így elmaradva; töredelmesen bevallom, tegnap csak 3 részt néztem meg a sorozatból, és mivel 9 részes - igen, hát - mára maradt a többi.

*jó munkához idő kell, tudjátok*

viszont belevágni se szerettem volna az élménybeszámolóba, ha nem tudom végül hogy végződik. (Épp a végét nem ismerni egy történetnek, azért nagy luxus az "én szakmámban".

*aaa...aaa... mekkora túlzás, tudom..."a becsvágy, ha megkísért" mondaná Jack Sparrow, Turnernek.

Na de, visszatérve, most már hogy ismerem a WandaVision utolsó képsorát is, illetve a benne zajló eseményeket; teljes egészében megállapíthatom, hogy annak ellenére, hogy indult (illetőleg, annak ellenére, hogy ez a "hogy indulás" azért elég rendesen kitartott 3-4 részen át; sőt öt - végül csak elérte a célját.

Elérte, hogy az ember először ne higgyen a szemének, és azt gondolja: "ugye most szórakoztok velem???????

és így pár rész után legszívesebben kidobtam volna a tévékészüléket (csak aztán rájöttem, hogy irtó drága volt; ezért inkább túl tettem magam a kezdeti sokkon). Majd mikor már sokadjára takartam el a szemem elképedésemben; illetve sokadjára kérdeztem meg magamtól, hogy mennyire kell ehhez a sorozathoz "elmenni otthonról" (mármint átváltani - nem tudom, valami....inkább le se írom); úgy döntöttem - hogy na jó!! Velem ne szórakozzatok! Itt van vége! Mert ez egyszerűen nem igaz! Ami ebben a sorozatban folyik.

Így esett, hogy leültem elé újra; mert elsőre nem hittem el amit látok. El voltam képedve, és nem tudtam egyszerűen, napi rendre térni felette (afelett, hogy ide jutottunk).

Majd, becsúszott a sorozatba az első hiba. Nem is hiba volt ez, hanem egy helikopter. Meg néhány balsejtelmes gondolat, hogy ha már az egészet (ekkor még azt hittem az egészet): fekete-fehérben csinálták meg, így full… akkor hogy történhet meg az, hogy egyszer csak valami színes lesz. Egy kis apróság, egy kis vacak, ami elsőnek ártalmatlannak tűnik.

Ekkor kezdett el leesni, hogy tényleg szórakoznak velem. Játszanak az elmémmel; éppen úgy, ahogy Wanda Maximoff, azaz a Skarlát boszi, játszik az ellenségeivel.

Na de, kérem tisztelettel! Most békeidő van! Ezért úgy döntöttem, figyelmen kívül hagyom a színes kis vackot; helyette, annak rendje és módja szerint folytatom a szörnyülködést, és fogom tovább a fejem. Mert hát, valakinek előítéletesnek is kell lenni! Hát kinek, ha nem nekem! Mit nézek??? Te jó ég!! És még mindig nézem! Sőt majd el is mesélem!

Ekkor becsúszott a sorozatba még egy hiba. Egy apró elejtett megjegyzés - arról volt szó ugyanis a WandaVision sorozatában, hogy Wanda és Vízió (Stark egykori Mesterséges Intelligenciája, a Thanosszal történtek után, betelepültek egy kis városba és új életet kezdtek. Mi több visszamentek az időben, éveket, évtizedeket (egész korszakokat), mert az volt "Wanda gyerekkori" álomhelye. Egy olyan városkában élni, ami - nem viccelek - egy szitkomra hajaz, amit gyerekkorában szeretett. Meg is lett hozzá a megfelelő helyszín, a megfelelő kor. Meglett az álomház. Meglett Vízió.

Csak épp az egyik szomszéd szólta el magát, és így a furcsaságok sora, azon kívül persze, hogy Vízió halott, mert Thanosz megölte, mikor elvette tőle a Végtelen követ; itt sem lehetne.

Hát, de, mi ez a Marvelnek???? Lóugrás!

*legfeljebb

vagy egy újabb párhuzamos univerzum; ez a szitkomos, talkshow-ra hajazó történet (amiben még a stáblista is rendszerint lement) egyszerűen, akkor se stimmelt.

Valami állatira nem volt rendben.

Gyanította az ember, hogy mi. Egyébként nem volt nehéz kitalálni; de miután Wanda teherbe esett, és meg is szült, 2 nap alatt; már nem is volt lényeges, mert a tét egyszeriben már nem az volt, hogy egy mások elméjét mahinálni és befolyásolni képes boszorkány, aki mindent elvesztett - mire képes. Hanem sokkal inkább a tét az lett, hogy egyszeriben annyira valóssá vált minden; a családi egység, a gyerekek (illetve gyereknevelés); de még kutya is lett; hogy ettől kezdve nem volt szíve az embernek (a nézőnek) ebbe beleártani magát; akkor se, ha egyre több lett a hiba, és egyre több a furcsaság. Mígnem helyettünk, egyszer csak erre valaki más jött rá.

Jobban mondva rájött valaki más is. Ami után elkezdtek kicsúszni a dolgok Wanda kezéből; mert - noha, igyekezett nem tudomást venni róla (rendellenességekről, amikről egyébként nagyon is volt tudomása) -, Vízió ezt nem hagyta.

Olyannyira nem, hogy megrepedt a hályog, ami az addig az igazságot takarta; és felsejlett a kis elmetrükk, amiben mind részt vettünk, akaratunkon kívül.

Ám, még ha akartunk volna se tudtunk volna haragudni Wandára; minekutána egyszeriben azon kaptuk magunkat, hogy nagyon megszerettük az általa kreált valóságot.

Amiben a legkevesebb, hogy sem Vízió, sem a gyerekei nem szerepelhettek volna, legalább is valós esetben, ugyanis nem is léteznek. De, hogy az egyik szomszéd koránt sem annyira jóságos tündérkeresztanya, amilyennek mondja magát; végleg feltette erre a gyaníthatóan, szomorú befejezést kapó kis mesére a koronát.

*ha ne lenne elég, hogy előre borítékolható, hogy amint Wanda feléri ésszel, hogy sem egy várost nem tarthat örökre bezárva egy illúzióba;

se egy nemlétező családot (hacsak, fel nem csap valóban annak a gyilkos, álnok szörnyetegnek, amilyennek tartják)

Tehát, vagy így, vagy úgy; el kellett jönnie a percnek, hogy valahol gátat kell vetni ennek a fejetlenségnek. A döntést meghozni mégsem volt egyszerű; minekutána - mint mondtam korábban - már egészen beleszoktunk ebbe a furán családias közegbe, ahol még Wanda Maximoff ikertestvére is megjelent. Csakhogy tényleg egy helyre koncentrálódjon a csodák kora. (Mármint a halott, de feltámadt embereké.) Az olyanoké, akik boldoggá tennék a Skarlát boszit egy életre.

Ahelyett, hogy birokra kellene kelnie a valósággal, és a magát végre felfedő gonosz erővel. Aki, mint utóbb kiderült, nem is akármiért jött; a Skarlát boszi erejét környékezte meg (amivel Wanda Thanoszt legyőzte)

*érthető végül is.

Csak amire a magát Agatha Harknessnek nevező boszorkány nem számolt az az, hogy bármennyire fájdalmas is legyen, egy Bosszúálló mindig meghozza a helyes döntéseket. Akkor is, ha mindent elveszíthet.

Wanda történetének azonban akkor se lehetett volna jó vége, ha Agatha nem jelenik meg (illetve nem "vívnak meg egymással a leghatalmasabb erőkért, Agathaval). Már csak azért sem, mert Wanda sohasem lelt volna békére és boldogságra annak tudatában, hogy mit áldozott be (egy egész várost) annak érdekében, hogy visszakapjon mindent, amit elvesztett, és ami sosem adatott meg számára.

*én hiszem azt, mert hinni akarom, hogy előbb-utóbb megszólalt volna a lelke legmélyén a lelkiismeret

Azaz, mikor eljött a perc, hogy mindent helyrehozzon; már ő is tudta, hogy mit kell tennie.

*jó döntés persze ekkor sem volt; hiszen mit is készült elveszteni?

a szerelmet (megint!)

és gyermekeket (kettőt is), akiket olyan nagyon, és úgy szeretett, ahogyan csak egy anya szerethet.

Vagyis, ha azt nem is nézem, hogy megjelent egy Fehér Vízió, hogy legyőzze a Vörös Víziót, egyúttal visszavegye a várost Wandától - emiatt a két Vízió keményen össze is csapott -, azt mindenképp muszáj szem előtt tartanom, hogy a végkifejlet és az, hogy a város felszabadult, mindenképp egy erős nő döntése. (Nem egy másik boszorkányé, és nem is egy másik Vízióé.)

Vagyis, Wanda Maximoff a legerősebb női karakter a Marvel történetekben.

Ha a végtelen kő ne lenne is a hasznára - IS ugyanígy gondolnám. Minekutána a szerelmet és a saját gyermekeit (akkor is, ha teremtett világ, azaz nem valós) csak az olyan emberek - ez esetben - olyan hősök tudják elengedni, akik lelkileg fel vannak készülve a nagyobb jóra, és az önzésképtelenségre.

Wanda karaktere ilyen szempontból nagyot nőtt ma a szememben. Még a Fekete Özvegynél is nagyobbat, pedig vele kapcsolatosan se voltam túl rideg. Azonban, Wanda túltett rajta.

Annak ellenére, hogy a sorozat elejét nézve, fogtam a fejem, és ott akartam hagyni az egészet.

Hetedik érzék volt, hogy ne tegyem. Várjam ki a végét.

*Ha boldog végül nem is lettem tőle. A szívem szakadt meg Wandáért, amiért ismételten mindent elvesztett; egyet megtanultam. Az igazi erő, a lélekben van.

Köszönöm szépen a filmet a Disney+-nak, és természetesen a Marvel Studiosnak.

Az egyik legbékétlenebb; egyben legzseniálisabb saját karaktertörténet (bocs, Vízió; téged is szeretlek!), amivel dolgom volt az utóbbi időben.

Ekképpen, csak ajánlani tudom mindenkinek.

A filmje nagy hatást gyakorolt rám; bármilyen furcsán induljon is. Amondó vagyok, ha oda juttok, hogy megnézitek kedves olvasók: ott ne hagyjátok, csak mert fekete-fehérben, illetve abszolút furcsán megy.

Az elmejátéknak is idő kell, mire kifejti hatását. ;)