Éhezők viadalához hasonló kezdésre számítottam: ünnepélyes megnyitóra, részletes felvezetésre, bepillantásra az előző menetekről, de ilyen itt nincsen. Néhány perc, és indul a mandula... akarom mondani, a menet. A játékosok bemutatása is annyiból áll, hogy a rajt előtt a kulcsszereplők "futtában" megismerkednek, de majd később, a cselekmény közben ismerünk meg jobban néhány karaktert.
Ray Garraty (Cooper Hoffman) motivációját nem hétköznapinak találtam, amit körülbelül félúton tudunk meg, hogy mi az, és az enyhén túlsúlyos karaktertől megdöbbentő teljesítményt láttam, azonban a háttértörténet ismeretében már annyira nem is volt meglepő. Inkább a befejezés volt az, na az... még mindig a hatása alatt vagyok. David Jonsson már ismerős volt számomra az Alien: Romulusból, ahol egy androidot játszott. Én már ott bizakodva figyeltem, hogy őt, remélem, látni fogom később komolyabb sztorikban, komolyabb karakterekben szerepelni. Tessék!
Egyedül azt nem értem, hogy a számos Stephen King-adaptáció mellett mi tartott idáig, mert szerintem ennek a regénynek a megfilmesítése már 15 évvel ezelőtt időszerű lett volna. A könyvet viszont nem olvastam, és ismerem magamat annyira jól, hogy amennyi párbeszéd van a filmben, el sem tudom képzelni, mennyi lehet a regényben, beleértve a belső monológokat is. Na, ez nem én vagyok, aki ezt mind elolvasná.
Mark Hamill végig napszemüvegben, még éjjel és esőben is. Furcsa karakter, akit mindig Őrnagyként említenek, de róla sokat nem tudunk meg, az elején és a végén szerepel, és ennyi. Csupán annyi derül ki, hogy ő rossz, de ő egy eszköz. Nem ő egyedül az antagonista, hanem a rendszer, ő meg a rendszer megszemélyesítése. Furcsa és kegyetlen.
Valamiért szürreálisnak éreztem az egészet ilyen távon keresztül, anatómiai szempontból is, de ebbe nem mennék bele. Tudom, milyen 30-40 kilométert menni lábon, tudom, mennyire monoton síkvidéken, de elképzelhetetlen ez az egész XXX száz mérföldön keresztül, erőltetett menetben. Az atmoszféra egy disztópikus múltban játszódik, viszont annak elég korhű, mind a járművek, beleértve a haditechnikát, mind a ruházat terén. Szerettem volna betekinteni a közvetítés hátterébe, a propagandába, ha már közvetítették az eseményeket, állítólag. A belpolitikába, de annyi derül ki csak, hogy valami katonai diktatúra jellegű van az országban, és ennyi.
A történet legjava párbeszéd, mialatt a szereplők gyorsan sétálnak, és azon belül sok a konfliktus, és itt nem feltétlenül az indokolatlanul sok obszcén beszédre gondolok. Sok az erőszakos halál, mint minden disztópikus versenyben, de itt konkrétan látod, hogyan lőnek fejbe valakit. Még az elején. Később már csak a lövés hangját hallod, utána meg már csak azt, hogy kevesebben vannak. Gondolatébresztőnek nem volt rossz A hosszú menetelés, mert sok fontos erényt hozott felszínre. A mondanivalója azonban kicsit háttérbe szorul a tömény erőszak és bagatell témák között, de az időtöltés nem csupán mélyebb beszélgetésekről szól. Úgy éreztem magamat, mintha én is ott sétálnék a srácokkal. Közben elképzeltem egy jelenkorban játszódó feldolgozást, ahol a szereplők fele kihullik már az első pár mérföldnél, mert telefont nyomkod menet közben, és azért lassulnak le...7,5/10
72 A hosszú menetelés (2025)
Egy disztópikus világban járunk, ahol az Egyesült Államokban évente száz tizenéves fiút kényszerítenek egy brutális, halálig tartó gyalogversenyre. A szabály egyszerű: a... több»
Szereplők: Mark Hamill, Judy Greer, Cooper Hoffman, Roman Griffin Davis, David Jonsson
