Clooney épített magának egy piramist.

2025.12.12 21:58 Ahoj poplacsek Olvasottság: 159x

0

Nagyon kíváncsi voltam erre a filmre, mindenképp meg akartam nézni. Összeszedtem hát az összes akaraterőmet és túltettem magamat azon, hogy szerepel benne Adam Sandler, inkább reménykedtem, hogy hátha végre egyszer úgy fog játszani, hogy attól nem nyílik ki a bicska a zsebemben. Baromi mázlim volt, mert nem is nyílt ki, viszonylag visszafogott volt és nemigen ripacskodott szerencsére.

Bármi legyen is a fedősztori, szerintem ez valójában George Clooney emlékműve, amit magának emeltetett és ehhez keresett rendezőt, szereplőket, mindent. Egy belterjesen érzelgős történet pereg előttünk nagyon lassan és főleg érdektelenül, melyben Jay Kelly (Clooney), a Nagyon Legendás És Főleg Fantasztikus Színészóriás szentimentálisan visszanéz az életére, egy barátjával filozofikus kijelentéseket tesznek az élet végességéről, óriási közhelyek pufognak. De gyönyörűen pufognak azok a közhelyek, az operatőr és a rendező érzékeny és figyelemreméltóan minőségi munkát végzett technika értelemben. A forgatókönyvet Emily Mortimer írta, legalábbis hivatalosan, de ragaszkodom ahhoz a rögeszmémhez, hogy igazából Clooney megbízását teljesítette. A történet elég parttalan, amíg fenn tudtam tartani a lankadó érdeklődésemet, addig nem igazán derítettem ki, hogy mire megy ki a játék. Az még megvolt, hogy Jay Kelly lánya Európába megy, meg apu is oda megy, de tőle függetlenül. Az úton dolgok történnek vele, aztán megérkezik valahová az olasz vidékre ahol a helyieket iszonyú röhejes intonációval beszélteti a rendező, hogy érzékeltesse, hogy ők olaszok. Egyáltalán nem szerethető, ahogyan ezt teszi, viszont nagyon erőltetett. Amennyire jó rendező Noah Baumbach technikai értelemben, annyira elviselhetetlen a művészi látásmódja. Giccses, modoroskodó, szépelgő, idegesítő.

A héten másodszor rugaszkodtam neki a filmnek, mert elsőre elvesztett engem a produkció húsz perc után, és azt hittem, hogy biztos csak rossz passzban vagyok. Itt vagyok egy másik napon, és hajszálra ugyanaz történt, mint első alkalommal. Szóval feladom.

Még valami. Adam Sandler lehet, hogy nem is lenne annyira irritáló, ha normálisabb magyar hangot kapna. Nem biztos, csak egy tipp. Annyi biztos, hogy a mostani szinkronhangja péklapát-pozitív.