Az éves Statham Slop korán érkezett, a Méhész, a Melós, a Joker meg a Dühös ember után itt A megmentő, amit igazán nevezhettek volna Világítótoronyőrnek.
Statham öregszik, de nem változik semmi,
Ugyanaz a film forog, csak a címet kell cserélni:
Társadalom szélén éldegélő, zord figura,
Természetesen a legelitebb harcos valaha,
Mondandójának hossza max egy oldal,
Egyedül végez SWAT csapatokkal,
Gyámoltalan személyt kell védenie
Gonosztól, kinek végtelen a hataloméhsége.
Mellékszerepekben feltűnhet pár ismert arc,
Shaky cam és gyors vágás minden harc.
Ártatlan személy megtanítja őt újra,
Még nem késő visszatérni a helyes útra.
Természetesen számtalan testőr az ára,
és a főgonosz katarzismentes halála.
A film annyira komolyan vette a zsáner struktúráját, hogy nevet vagy személyiséget is alig vásárolt főszereplőjének, nem hogy értelmezhető történetet. Majdnem semmi értelme sincs a látottaknak, hacsak nem valami brit hírszerzésszatíra volt, amit láttam. Az első talán harminc percben olyannyira nem történik semmi, hogy elbizonytalanodtam, egyáltalán Statham slop filmet nézek-e vagy valami drámát, ahol félrement a casting. Maguk az antagonisták is csak a sztori közepe táján kerülnek elő.
Később van kis összecsapás, klisék, és gonosz Bill Nighy, akit mindig remek ebben a szerepben látni. Jelenléte önmagában csillagot ér. Kicsit meglepődtem, mennyire ingerszegény és akciómentes volt a film jelentős része. Statham egy jó rendező kezében nagyon ügyes, az Egy igazán dühös emberben remekül hozta ezt a sablonos figurát, de itt annyira kevés dolog történik, hogy inkább verset írtam. Igazán adhattak volna ennek az embernek több harci jelenetet vagy olyan figurákat, akikkel egy héliumlufinál több a kémiája, gondolom, ő is unja már ezeket a sztoikus sorokat, amiket kap.
78 A megmentő (2026)
Egy távoli skót szigeten élő remete megment egy lányt a tengerből, ami veszélyes események sorozatát indítja el, amelyek az otthona elleni támadásban csúcsosodnak ki, és arra... több»
