A sanzon világa tőlem mindig is legalább olyan távol állt, mint a marslakók kolóniatervei. A feleségem viszont odavan érte, így idővel nálunk is előkerült a nagyok életét feldolgozó filmek sora. Piafról már volt némi képem: könyv, dalok, filmek - a klasszikus csomag. Aznavour ellenben számomra szinte fehér folt volt. Aztán megérkezett a róla készült életrajzi film. A franciák tényleg tudják, hogyan kell jól filmet készíteni. Igényes, szépen fotografált jelenetek, hibátlan díszletek, remek jelmezek, és olyan színészek, akik hitelesek. Nincs túltolva a dráma, nincs hollywoodi giccs. Ez egy finoman építkező, érzékeny film.
Mivel Aznavour életútjáról alig tudtam valamit, nem volt összehasonlítási alapom, hogy mennyire pontos a történet. Láttam egy embert, aki egész életében a siker felszállópályáját kereste. Akit a vágyott csúcs folyamatos hajszolása messzire sodort minden bensőséges kapcsolattól. Aki a karrier oltárán feláldozta a családot, az intimitást, a nyugalmat, majd mire felért oda, ahová szeretett volna, egyszer csak ott találta magát teljesen egyedül. A film szerint ez a magány nem hirtelen jött. Aznavour egy olyan világot épített maga köré, amelyben a boldogság inkább díszlet volt, mint valóság. A kérdés pedig ott lebeg a levegőben: megérte?
Nekem épp ez volt az, ami igazán betalált. Mert miközben néztem ezt a sokszor lenyűgöző, máskor kifejezetten nyomasztó életutat, csak egy gondolat keringett bennem: nagyon jól tettem, hogy abbahagytam a színészetet. A film újra megerősített abban, hogy amit magammal hoztam abból a világból - önismeret, jelenlét, kifejezésmód, emberismeret – azt mind használni tudom a hétköznapokban. Viszont magát azt az állandó bizonyításkényszert, amely Aznavourt is felemésztette, köszönöm, nem kérem vissza.
Egyensúly. Ez az a szó, amit a film alatt újra és újra éreztem. És amit Aznavour – legalábbis a film szerint – sosem talált meg igazán.
Ja, és egy kis érdekesség, hogy a Dr. Dre '2001' című ikonikus lemezről a 'What’s the Difference' című számnak az alapja egy Aznavour-dalból érkezik. Egyébként ez a Dre lemez hiphop-biblia. És nagyon menőn csempészték bele a filmbe is.
A sanzon továbbra sem lett a szívem csücske, de Aznavour története mégis adott valamit. Talán pont azt, amitől az ember visszanéz a saját útjára, és elégedetten bólint, hogy igen, ezt a döntést jól hoztam meg. Az említett track: https://www.youtube.com/watch?v=-Ubyt7iWJ8Q
80 Monsieur Aznavour (2024)
A film bemutatja Aznavour 1950-es évekbeli sztárrá válását és barátságát számos művésszel, köztük Edith Piaffal, aki magával vitte őt franciaországi és amerikai turnéjára. több»
Szereplők: Tahar Rahim, Bastien Bouillon, Victor Meutelet, Etienne Guillou-Kervern, Moussa Mansaly
