Kicsit vegyesek az érzéseim. Egyszer meg lehet nézni, de nem is akarom túlanalizálni. Főleg Van Damme és Le Banner miatt néztem meg. A sztori egyébként még jó is lehetne, csak nem tudom eldönteni, hogy az alakítások nem működnek, vagy a rendező volt másnapos. Igazából csak ment a tévében, és úgy voltam vele: na, akkor nézzük meg...
Elkezdtem nézni, de őszintén szólva körülbelül negyedórát bírtam belőle. Nem tudom, milyen közönségnek szánták, de szerintem kritikán aluli. Az pedig, hogy még szinkront is kapott, külön felbosszantott. Már csak azért is, mert ebben a műfajban százszor jobb filmek vannak, amelyek sokkal inkább megérdemelték volna a magyar szinkront. Szóval én ezt csak azoknak ajánlom, akik bírják a kínzást… mert ez tényleg az.
45 Reckless (2026)