Akinek olyan hosszú és tartalmas karrier van a háta mögött mint Sylvester Stallone-nak (galériánkban), annak minden napra jut egy érdekes sztorija. A mai mese sem kevésbé izgalmas, mint a múltkori, amiben arról volt szó, hogyan csapott le az Állj, vagy lő a mamám! főszerepére vagy inkább, hogyan palizták be rá. Csak épp ez egy sokkal régebbi történet.

Néhány évvel azelőtt, hogy Rocky Balboaként örökre beírta volna magát a mozitörténelem nagykönyvébe, kisebb-nagyobb szerepekben próbálgatta a szárnyait. Az egyik ilyen film a Martin Davidson rendezésében készült A lordok Bandája volt 1974-ben. A filmben olyan feltörekvő színészek társaságában szerepelt, mint Perry King vagy Henry Winkler.

A történet az ’50-es évek Brooklynjában játszódott és egy csapatnyi utcakölyökről szólt, akik megalapították a Lordok bandáját. A négy srác közül az egyiket egy akkor még szintén csak pályája legelején járó színész alakította, ám ő végül nem kerülhetett be a filmbe. Méghozzá Sylvester Stallone miatt.

Az illető nem más volt, mint Richard Gere, akivel az akciósztár sehogy sem találta meg a közös hangot. Erről Sylvester Stallone néhány évvel ezelőtt egy interjúban is mesélt, ahol elég részletesen kifejtette, miért is nincsenek máig jóban színésztársával.

Elmondása szerint ugyanis Richard Gere olyan szinten beleélte magát az utcagyerek szerepébe, hogy a forgatások közti szünetekben sem lépett ki belőle. Bőrdzsekit hordott és irritálóan viselkedett. Egy verekedős jelenet próbája közben például megrángatta Sylvester Stallone-t, amit ő – próba révén – nagyon nem vett jó néven. Amikor pedig szóvá tette a dolgot, akkor Richard Gere épp úgy reagált, ahogy egy utcagyerek tenné.

Később is volt egy afférjuk. Mivel a forgatás meglehetősen hűvös időszakban folyt, ebédszünetben a színészek egy autó hátsó ülésére zsúfolódtak be, hogy ott egy picit felmelegedjenek evés közben. Míg Sylvester Stallone épp egy hot doggal birkózott, Richard Gere begyömöszölte magát mellé egy fél grillcsirkével, ami ráadásul tocsogott a szaftban.

Sylvester Stallone szólt neki, hogy jobb lenne azzal nem összefröcskölni mindenkit, de Richard Gere leintette, majd jó nagyot harapott a csirkéből. És természetesen a zsíros szaft egyenesen Sylvester Stallone nadrágján landolt. Itt telt be nála a pohár, és állítása szerint valósággal kipenderítette a kocsiból a másik színészt.

Végül a feszültséget az oldotta meg, hogy a rendező kiadta Richard Gere útját és a helyére érkezett meg Perry King. Mai szemmel nézve két dolgot lehet hozzáfűzni ehhez a sztorihoz. Egyfelől ez a kis affér egyik színész karrierjének sem ártott, két teljesen eltérő, de hasonlóan sikeres pályafutás áll mögöttük. Másfelől nehéz elképzelni, hogy az izompacsirta Sylvester Stallone-nak nekiugorjon a szinte minden szerepében békés és visszafogott Richard Gere