Még négy évvel a megjelenése után is bőven szolgáltat beszédtémát a Bosszúállók: Végtelen háború. Ez volt a Marvel moziverzum első tíz évét lezáró nagy háború felvezetője, amelyben számos az egész univerzumra kiható esemény zajlott le. Többek közt ugyebár a Thanos féle csettintés is, amivel az ismert univerzum minden élőlényének fele az enyészeté lett.
Ezt aztán a Bosszúállók: Végjátékban a földi hősök visszacsinálják, amivel csak még tovább bonyolítják a dolgokat. De van egy érdekes rajongói teória, ami egészen más kontextusba helyezi magát a csettintést és az oda vezető dolgokat is.
Mint ismert, a földi hősök egy csapata kiegészülve a Galaxis őrzőivel a Titánra keveredik, ahol először ütköznek meg Thanosszal. Ő ekkor még nem rendelkezik mindegyik Végtelen kővel, de már így is sokkal erősebb mint bármelyik hős vele szemben. Végül egy csellel térdre kényszerítik és kis híján már sikerül is levenni róla a kesztyűt és a már összegyűjtött köveket. Ám ekkor Űrlord megtudja, hogy Gamora meghalt és dühével tönkreteszi a terveket.
A teória innen indul, vagyis pontosabb egy picit korábbról. A Titánon ott van Doctor Strange is, aki egy ültő helyében végignéz tizennégymillió lehetséges jövőképet, amelyek közül csupán egyetlen egy verzióban nyertek a Bosszúállók. A teória szerint ez kulcsfontosságú.
Ugyanis Doctor Strange láthatta, hogy mi fog történni a Titánon és akár meg is akadályozhatta volna, hogy Űrlord elszúrja az akciót. De nem tette, sőt. Végül önként adta át az időkövet. Mi oka volt erre? A teória szerint többek közt egy a végső összecsapás utáni esemény is, amit a jövőben látott.
Itt pedig ugrunk egy picit az időben, egészen a tavalyi Örökkévalók moziig. Ebben ugyebár az örökkévalók a deviánsok ellen küzdenek a Földön, akik itt akarják életre kelteni Tiamutot, az Égit. Ehhez viszont megfelelően sűrű populáció kell a bolygón, ami végül a csettintés visszafordításával valósul meg.
A teória szerint Doctor Strange ezt is előre látta és úgy döntött, hogy közbe kell avatkoznia. Mert ha már a Titánon legyőzik Thanost, akkor nem következik be az első csettintés, ezzel pedig hamarabb jött volna el Tiamut is, akivel így nem bírtak volna. Így viszont a csettintés elodázta az eseményt, az örökkévalók pedig győzhettek.