Hartung Attila rendező és Iványi Petra producer a rendező egyetemi kisjátékfilmjein kezdtek együtt dolgozni. A Színház és Filmművészeti Egyetem lezárásaként készített diplomafilmet (Mindig csak, 2015) is együtt készítették a Filmteam gyártásában. Ezt követően tovább mélyült a munkakapcsolat, a nagyjátékfilmre készülve reklámokon és videoklipeken dolgoztak együtt.
A rendező a diplomafilm készítésével párhuzamosan első nagyjátékfilmje forgatókönyvén is dolgozott, amit kezdetben Csaba Bálinttal együtt írtak. A Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjában a szüleit balesetben elvesztő, a budapesti éjszakában bolyongó 18 éves fiú története 60+2 millió forintos támogatást nyert el 2016 novemberében. A forgatókönyv kidolgozása során azonban a történet alapjaiban változott meg, egyedül a Z-generációs főhős maradt. A koncepcióváltás miatt Hartung Attila a későbbiekben Kerékgyártó Yvonne-nal írta a forgatókönyvet, akivel az alapoktól építették újra a történetet. A halálfeldolgozás tematika helyébe a felelősségvállalás, a férfi-nő viszony és a korosztályos életérzés került. A Magyar Nemzeti Filmalap által biztosított forgatókönyvfejlesztő konzultánsok Maruszki Balázs és Lengyel Balázs voltak.
„Az kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy a Z-generációról kell szóljon az első nagyjátékfilmem, mert 27 éves vagyok, és ez az a korosztály, amelyik a legközelebb áll hozzám. A privát történeteim is ehhez a generációhoz kapcsolódnak, márpedig hiteles hangon csak arról tudok szólni, amit ismerek. Eddigi tapasztalatom szerint ennek a korosztálynak láthatólag az egyik legnagyobb problémát a felelősségvállalás okozza, helyette inkább szexi szelfiket lövünk, hogy eltakarjuk velük a világ elől a tetteinket és valódi önmagunkat” – mesél a témaválasztásról Hartung Attila.
A FOMO-jelenség és a filmhez kapcsolódó oktatási segédanyag
A FOMO (fear of missing out) az online világ generálta jelenség, ami átterjedt az offline életünkre is. Minden Z-generációs fiatal ismeri azt a nyomasztó érzést, hogy ha nem megy el egy buliba, akkor kimarad egy jó sztoriból, ha nincs rajta egy bizonyos fotón, akkor már nem is a közösség tagja, vagy ha nem meri megcsinálni a legújabb kihívást, akkor azonnal elveszíti a közösség megbecsülését.
A forgatókönyvírás fázisában még nem kifejezetten erre a jelenségre hegyeződött ki a történet, bár több konfliktusnál, fordulópontnál megjelent. Azt követően viszont, hogy a karaktereket alakító szereplők is az alkotói folyamat részeivé váltak a próbák és a tanulmányfilm forgatása alatt, úgy a FOMO jelentősége meghatványozódott a történetben. Az alkotóknak fel kellett ismerniük, hogy a Z-generáció életérzéséhez a FOMO szervesen hozzátartozik.
„A FOMO jelentősége felerősödött pusztán azáltal, hogy hús-vér tizenévesek testesítették meg a karaktereket. Ahogy ők kibontották a konfliktusokat, ahogy egy-egy jelenetbe életet vittek, a jelenség máris sokkal hangsúlyosabbá vált. A korábban több munkacímen is futó projektnek ekkor lett meg a végleges címe is” – mondta a címadásról Hartung Attila.
A social média elsőszámú fogyasztói a Z-generáció tagjai, ezért a FOMO érzés is elsősorban rájuk jellemző. De mindenkiben megvan a félelem, hogy kimarad valamiből, lemarad valamiről, ami óriási nyomásként jelentkezik bennünk. Az internet térhódításával azért kapott külön elnevezést ez a jelenség, mert a social media platformok állandóan szembesítenek minket azzal, hogy miből maradunk ki, mi nem adatik meg nekünk, miközben mások látszólag milyen boldogok.
Iványi Petra producer szerint a FOMO nem kizárólag a Z-generáció életét járja át. „Bármilyen korosztállyal beszélgetsz, bármilyen élethelyzetben lévő emberrel, mindenkinek megvan a maga FOMO-ja. A Z-generációnál a buli és a közösséghez tartozás, a harmincasoknál a néha szinte rögeszmés gyermek iránti vágy, az ötveneseknél a kapuzárási pánik, és életkortól függetlenül a közösségi felületeken visszaköszönő megszállott utazgatás mind-mind egy speciális FOMO. A legtöbb embernek a maga FOMO-ja, és egyelőre még nagyon kevesen képesek az ellentéte, a JOMO (joy of missing out) szerint élni a mindennapjaikat”.
Mivel tinédzserekről szól, a filmben hangsúlyos szerepet játszik a férfi-nő viszony. A Z-generáció egészen másként találkozik a szexualitással, másként viszonyul hozzá és máshogy dolgozza fel a tapasztaltakat, mint az idősebb nemzedékek. Az alkotók konzultáltak szakértőkkel, de több iskolába is ellátogattak, részt vettek felvilágosító órákon és osztályfőnöki órákon is. Kiderült, hogy a gyerekeknek sokkal fejlettebb a szókincsük a szexualitást illetően, mint az a valódi tapasztalataikból következhet. Gyakori, hogy kistinédzserek zavarban vannak a másik nemmel való hétköznapi kommunikációtól, de közben a legtöbb szexuális aberrációval tisztában vannak. Egyfajta torz érzékeléssel, pornóalapú tudással rendelkeznek.
A FOMO alkotói a tinédzserek problémáit középpontba helyező oktatási segédanyagot is készítettek, hogy a tanároknak, nevelőknek segítséget nyújtsanak a film feldolgozásához. A fő kérdéskörök többek között a bántalmazás az interneten, a szexualitás, az interneten elkövetett tetteink és a jogszabályok, hova fordulhatnak segítségért és barátként mit tehetnek azokért, akik elszenvedői a fentieknek.
„Minden online zaklatással, szexuális abúzussal, rasszista inzultálással kapcsolatos történet egyedi. Az oktatási segédanyag azért készült, hogy egy egyedi történet kapcsán általános kérdésekről tudjunk beszélni, például arról, hogy hol vannak a határok, vagy hol vannak azok a fordulópontok az éjszakában, amelyek általában előfordulnak, és ahol jó vagy rossz irányt vehet egy történet. Abban szeretnénk segíteni, hogy ezeket a gyerekek felismerjék, és lássák, minden ilyen történet egy folyamat és több helyen lehet többféleképpen dönteni” – fogalmazott Hartung Attila.
A szereplők
A tinédzsereket alakító amatőr szereplők egyéves casting folyamat során lettek kiválasztva. A forgatás előtt pilot és egy rövidfilm is készült, ami előzményfilmje a játékfilmnek. „Meg kellett bizonyosodnunk róla, hogy jó embereket, jó arcokat válogattunk össze, mert alig 18 éves szereplőknél nagyon fontos, hogy hogyan működnek a kamera előtt, hogyan hatnak egymásra amellett, hogy mennyire tehetségesek és mennyire terhelhetők forgatási szituációban. Attila azt is nagyon tudatosan és bölcsen csinálta, hogy a casting alatt nem csak az érdekes arcot és a tehetséget figyelte, hanem azt is, hogy ki tudna a többiekkel együtt dolgozni. Profi színészeknél is felmerül, de kiskorúaknál különösen fontos, hogy ne legyen köztük olyan, akinek a jelleme, a természete rontaná a közös munkát. 24 éjszakát forgattunk, ilyen feszített munkában kell, hogy támogassák és húzzák egymást a szereplők, ennek pedig az a feltétele, hogy emberileg is rendben legyenek. A film fiatal szereplői emberileg mind-mind nagyon értékesek, rettenetesen távol vannak azoktól a karakterektől, akiket alakítanak” – mondta Iványi Petra producer.
Bata Éva színész, drámainstruktor készítette föl a fiatalokat a kisfilmre, majd a nagyjátékfilm előtt is sokat próbáltak együtt; összességében egy év felkészítésen mentek át a szereplők a forgatás előtt. Mivel különböző háttérből érkeztek a fiatalok, fontos volt, hogy összecsiszolódjanak. Néhányuknak nem volt újdonság a színészet és a kamera. A női főszereplő, László Panna édesapja László Zsolt színész, Panna maga is színészi pályára készül. Pokorni Ábel dráma és video tagozatos volt középiskolában, Sipőcz András pedig évek óta YouTube videókat készít és ugyancsak színészi pályára készül, „a falka” negyedik tagja, Bouquet Gergely viszont teljesen más irányba tanult tovább. A főszereplőt, Yorgos Goletsast a castingfolyamat lezárultával, direkt ajánlás alapján, az utolsó pillanatban találták meg az alkotók. „Yorgos nagyon érdekes személyiség. Bár egy zenekar, a Deep Glaze frontembere, amiből azt feltételezhetjük, hogy rettenetesen extrovertált, de ennek éppen az ellenkezője igaz. Ő volt az, akinek talán a leghosszabb időbe telt, mire fesztelenül mozgott a kamera előtt” – tette hozzá Iványi Petra.
Ugyancsak izgalmas kérdés, hogy miként tudnak együttműködni a profi színészek és az amatőrök. A főszereplő Yorgos és az apját alakító Stohl András kiválóan működtek együtt a forgatás alatt. „Yorgos olyan típus, aki mindig alkalmazkodik a környezetéhez, és meglehetősen izgult a Stohl Andrással közös forgatási napokon. A magasabb elvárások miatt ilyenkor jobban koncentrált, jobban fel is készült, sőt, még jobban ki is pihente magát előtte. Stohl András pedig kiválóan bánt Yorgossal, jó érzékkel piszkálta és lökdöste őt, hogy a legjobbat hozza ki magából. Óriási rutinnal kezelte ezt a helyzetet, és amiért külön hálásak vagyunk neki, hogy bekapcsolódott a mentorálási folyamatba” – mondta Hartung Attila.
„Fiatalokkal azért könnyű dolgozni, mert teljesen frissek, lelkesek és nincsenek manírjaik. A hosszú próbafolyamat alatt csapattréninggel kezdtünk, és miután már felszabadultak és elhitték magukról, hogy elég jók, akkor épült rá a többi rutin, hogy megtanulják a kamera közelségét, a plánozást és így tovább” – tette hozzá a rendező.
A stáb
Operatőr
A FOMO vizualitását a rendező együtt alkotta meg a film operatőrével, M. Deák Kristóffal, akivel évfolyamtársak voltak a Színház és Filmművészeti Egyetemen. A képi világ szerves alkotóelemét adják az Iphone-nal rögzített felvételek, ezeket a történet szerint a Falka tagjai, a YouTube csatornát működtető fiatalok készítik. Hosszas töprengés után a rendező és az operatőr úgy döntöttek, hogy a telefonokat a jelenetben szereplő színészek kezeljék, mert így tudnak a Z-generációra jellemző, kompozíció nélküli felvételek születni. A fiatalok teljes természetességgel rögzítették maguknak is a jeleneteket, és ezek az amatőr felvételek megadták a film hitelességet. A tengernyi telefonnal rögzített nyersanyag ellenéra a kész film 60%-át M. Deák Kristóf forgatta, B-kamera operatőrök Kürti István és Dévényi Zoltán voltak. A FOMO egységes képi világának az a titka, hogy mindig dramaturgiailag indokolt helyen, a történet részeként jelennek meg a telefonos felvételek.
„Alkotói szempontból a legnehezebb kérdés az volt, hogy miként tudjuk a telefonnal rögzített és a kamerával forgatott anyagokat egységesíteni. A játékfilm forgatása előtt sokat kísérleteztünk reklámokban, kisfilmeken, próbajelenetekben, hogy hogyan lehet váltani a két technika között. Teszteltük a képarányváltást, a fényelést annak érdekében, hogy ráérezzünk, miként működhet ez koherensen” – mondta el a folyamat részleteit Hartung Attila.
Vágás
A rendező másik évfolyamtársa, Duszka Péter Gábor 10 hónapig vágta a filmet. A hatalmas mennyiségű telefonnal rögzített muszter átnézése másfél hónapig tarott. Vágás tekintetében is fejtörést okozott, hogy lemásolják azt a fajta amatőr formanyelvet, ami a YouTube videókra jellemző, mindezt úgy, hogy összességében a vásznon is élvezhető anyag szülessen. „Nagyon nagyra becsülöm a vágók munkáját, mert egyszerre kell pszichológusnak és kreatív alkotótársnak lenni, aki néha türelemmel ül a rendező mellett, amíg az vívódik, néha pedig ontja magából az újabb és újabb ötleteket. Petinek vagy százórányi iPhone anyagon kellett átrágnia magát, és valamennyire azonosulnia az amatőr videók formanyelvével, mindkettőért óriási tiszteletet jár neki” – emelte ki a rendező.
Ehhez a gigászi vágási folyamathoz a Magyar Nemzeti Filmlabor biztosította a feltételeket és a megállapodáson felüli plusz stúdióidőt. A Filmlaborban minden technikai feltétel és segítség rendelkezésre állt ahhoz, hogy igényes alkotás születhessen a rengeteg nyersanyagból. „Nagyon fontosnak tartom, hogy egy részben elsőfilmes csapat mellett és mögött legyenek olyan rutinos profik, akik kellőképpen tudják támogatni a munkát. A Magyar Nemzeti Filmlabor és a Stúdió Spájz fényelő munkatársai rengeteget segítettek nekünk” – osztotta meg tapasztalatát Iványi Petra producer.
Hang és zene
A FOMO hangjáért Lente Viktor felelt, aki ugyancsak a rendező évfolyamán végzett. A hang tekintetében a nehézséget a 360 fokban forgó iPhone felvételek okozták, hiszen ilyen esetben nehezebb úgy megoldani a hangrögzítést, hogy sehol se lógjon be a technika. Emellett más kihívások is adódtak, pl. a medencés forgatás vagy a gerilla forgatások hangrögzítése.
A zeneszerző Konsiczky Dávid, a Csaknekedkislány zenekar gitárosa és zeneszerzője, aki tíz éve dolgozik együtt a rendezővel. A zeneszerző és a rendező Henri Gonzot, a Fran Palermo énekesét kérték fel a főcímdal és vége-főcímdal megírására. A filmben felhangzó zenéket egytől egyig Konsiczky Dávid válogatta, valamint szerzett tíz eredeti számot is. „Konsiczky Dávid nemcsak zeneszerzője, hanem music supervisora is volt a filmnek, nagyban hozzájárult a hangulat megteremtéséhez. Nagyon erős anyag született zenei szempontból is, külön köszönet azért, hogy a közel húsz magyar zenekar áron alul, sokan ingyen bocsátottá rendelkezésünkre a számok jogait. A tracklist hamarosan felkerül a Spotify-ra” – mondta Iványi Petra.
Forgatás
A fiatalok életét bemutató történet miatt számos éjszakai jelenet, 20 nap éjszakai munka és egy igen különleges helyszín is színesítette a forgatást. Közel öt hónapba telt annak a 13 különböző engedélynek és hozzájárulásnak a megszerzése, amely lehetővé tette, hogy a film egyik kulcsjelenetét az éjszakai Szabadság hídon forgassák. Az engedélyek megérkezte után az először kitűzött időpontban rossz idő volt, így további heteket csúszott a munka. Végül 2018 augusztusában két éjszakát forgatott a stáb a Szabadság hídon este 10 és hajnal 4 között.
A hagyományos forgatási napok mellett gerilla forgatásokat is szükségessé tett az éjszakai élet tucatnyi helyszínén játszódó történet. A gerilla forgatásokat anyagi megfontolások is indokolták, hiszen az Inkubátor program biztosította pénzügyi háttér nem lett volna elég egy ilyen film kivitelezéséhez. „62 millió forintból egy lakásban játszódó helyes kamaradrámát meg lehet csinálni tisztességesen, de egy ilyen filmet, mint ez, nem. A 2018-as árakat alapul véve a hagyományos, professzionális keretek között kb. 450 millió forintnál állt volna meg a film költségvetése. A stáb is fantasztikus volt, mert sokan áron alul vagy ingyen dolgoztak, számos eszközt biztosítottak, és rugalmasan álltak hozzá a gyakran izgalmas munkakörülményekhez, az utcai és éjszakai gerillaforgatásokhoz is. Ezért fontos, hogy az inkubátoros filmek mögött jól működő, stabil cégek álljanak, mint ebben az esetben a Filmteam, ami több, mint 25 éve van a piacon, és ezért meg tudja oldani egy ilyen film finanszírozását úgy, hogy ne terheljen rá minden tételt a költségvetésre. A háttércsapat, ami ilyenkor adott, nagy segítséget jelent egy ilyen kis költségvetésű filmnél” – hívta fel a figyelmet Iványi Petra.
A gerilla forgatások szabálya, hogy addig lehet engedély nélkül forgathatni, amíg vállon van a kamera és nem statívon, valamint arra is vigyázni kell, hogy nem látszódhat a felvételen olyan személy, aki nem járult hozzá. Mindezek figyelembevétele mellett is nagyon sok izgalmas helyzet adódott a FOMO tavaly nyári forgatásán. „A II. János Pál pápa téren három órán keresztül beszéltem lyukat a közterületesek hasába, miközben forgatott a stáb, a Boráros téren pedig magunkra kellett hívni a rendőrséget, mert illuminált alakok belekötöttek a szereplőkbe és elkezdték megverni a stábtagokat. A Ráday utcai gyrososnál forgatott jelenet volt talán a legmegdöbbentőbb. A jelenet arról szól, hogy az egyik karakter „poénból” rácsap egy vadidegen lány fenekére. Éppen ezt próbáltuk, amikor a gyrosos fiú kirontott és megtámadta a szereplőnket, agyon akarta verni. Hiába mondtuk, hogy forgatás zajlik, hogy a lány is színész és a beleegyezését adta, úgy kellett leállítani az illetőt. Ezt követően a forgatás is nehezebben ment, mert a karakter alakító tinédzser szereplő annyira jól nevelt, hogy nehéz volt visszatalálnia ahhoz a gátlástalan karakterhez, aki inzultál egy lányt.”
