„Minden idők egyik legfélelmetesebb filmje. Harminc év elteltével is csak még félelmetesebb” – így vélekedett a neves hetilap, az Entertainment Weekly az 1974-ben a világra szabadított A texasi láncfűrészes mészárlásról. Tobe Hooper (aki nemcsak a történet rendezője, hanem írója és producere is volt egyben) alkotását nevezték már betegnek, perverznek, nyersnek, de kompromisszumot nem ismerőnek is – illetve a filmnek, amely a horror fogalmát új jelentéssel ruházta fel. Egyházak támadták, kormányok tiltották be, és csak a legbátrabb kritikusok mertek elismerően beszélni róla. A mű világszerte megdöbbentette a közönséget, és mindörökre új irányt mutatott a horrorfilmek alkotóinak a feszültségkeltés terén. A mai napig nem született ehhez hasonló alkotás, amely a valamennyi szabályt bátran és gátlástalanul felrúgó mozik mérföldköve lett, ráadásul bevezette a legnagyobb horrorikonok közé Bőrpofát. A születése óta eltelt évtizedekben is csak kevesen voltak képesek elérni azt a gyomorszorító hatást, amelyet minden idők egyik legfélelmetesebb horrorjának maradéktalanul sikerült.

A rendkívül sötét, látomásszerű történetet öt fiatal barátról szól, akik hírt kapnak arról, hogy abban a vidéki temetőben, ahol kettejük nagyapja is nyugszik, sírokat szentségtelenítettek meg. Az elkövető nem a kriptákban lévő ékszerek után kutatott, ellenben annál nagyobb figyelmet fordított a holttestekre. A hatóság kiérkező embereit egy a tetemekből összeállított bizarr szobor fogadja, valamint azt tapasztalják, hogy számos sírból hiányoznak testrészek. A társaság felkerekedik, hogy meggyőződjön arról, családtagjuk nyughelyét nem forgatta fel a tettes. Útjuk során felvesznek egy megmagyarázhatatlanul viselkedő, veszélyesnek bizonyuló autóstoppost, ez azonban csak az őrület kezdete: a sors ugyanis egy kegyetlen, elfajzott texasi család kezei közé vezeti őket, ahol a kínok kínját élik át, szabadulásuk lehetősége pedig nem karnyújtásnyira van…

A texasi láncfűrészes mészárlás november 29-től a mozikban!

(Wolf Films)