2025.05.18 11:42 Creepy Woods Olvasottság: 923x
2

Amikor egy lord úgy dönt, hogy elég a teából, és visszamászik a fára

Ha rövidebb verziót akarsz olvasni, akkor ugorj jóóóval lentebb, a nagybetűkkel írt cselekményleírásra!

Egy ketrecbe zárt vad viselkedése megszokássá válik. Minden ingert ismer már, ami érheti. Ám ha szokatlan inger éri az állatot, akkor a szunnyadó vad újraébred benne nagy intenzitással, és vadászó ösztöne megmutatkozik viselkedésében és jellemében is. Én ezt az intenzitást vágytam átélni a film által.

Amikor egy lord úgy dönt, hogy elég a teából, és visszamászik a fára

Kezdetekben kielégített a látványvilág, és magával tudott ragadni a bevezetés, de ez elmúlt, és vártam Tarzan (Alexander Skarsgård) legendáját – hiába...

A külsőre átlagosnak és barátságosnak tűnő, idősebb korú Léon Rom kapitányból (Christoph Waltz) folyton előtör kegyetlen természete – mégsem fél tőle az egész film alatt senki, inkább válik ettől cinikussá. Egy kis eredetiség nem ártott volna a karakternek, pedig a színész egész jól belebújt a kapitány bőrébe.

Lipót király eladósodott, Léon Romnak Tarzanra van szüksége, mint egyfajta "kulcsra" egy titkos gyémántbányához.

Mert hát miért is ne lenne egy titkos gyémántbánya a dzsungel mélyén? Amellyel ki lehet fizetni a Kongóba tartó sereget, amely segítségével jóval megnövelhetik a rabszolgasorsba taszított kongóiak számát, ami a király számára csakis szaftos jövedelmet jelent. A film szerint mindez nem a király ötlete, hanem Léon Rom kapitányé, merthogy ennyire kegyetlen ember - nekem nem tűnt fel...

Olyan érzésem volt, mintha egy divatbemutatón lennék, ahol épp Tarzan "elegáns vadember" kollekcióját nézem, de a filmben ezt nem mutatták be meggyőzően...

Szerintem jobban kellett volna szemléltetni John Clayton (= Tarzan/Alexander Skarsgård) "elegáns vadember" mivoltát, és szembesíteni azzal, ahogy visszatalál Tarzani énjéhez. Végül is erről kellene szólnia a filmnek, ezért választottam.

Szóval Mbonga törzsfőnök (Djimon Hounsou) és törzstagjai a gyémántok és Léon Rom kapitány (Christoph Waltz) közt állnak. Mbonga hagyja Romnak, hogy hozzáférjen a gyémántokhoz, amennyiben elhozza neki Tarzant. Megegyeznek ebben.

Így tehát Léon kapitány ötletének folyamán Tarzan királyi meghívást kap Afrikába. Tarzan grófként John Clayton néven Londonban él a feleségével, Jane Porter Claytonnal (Margot Robbie) egy kastélyban.

John először elutasítja a meghívást, de George Washington Williams (Samuel L. Jackson) doktor, az Egyesült Államok követe felfedi John előtt Lipót rabszolgaságbéli tevékenységét, amelyre bizonyítékokat akar szerezni.

Viszont csak John meghívója által juthat el Kongóba. Szóval John így már él a meghívóval. Nem strapabíróan logikus ez, de legyen...

John a származásáról és szüleiről édesapja naplója által tud. A filmben több flashback van. John visszaemlékezéséből megtudjuk, hogy a Clayton család (apa, anya és John csecsemőként) hajótörés miatt a dzsungelben ragadt.

"A dzsungel mindent felemészt. Áldozatául esik az öreg, a beteg, a gyenge. Az erős nem." John édesanyja betegségben meghal, édesapjára, aki épphogy eltemette a nőt, gorillák támadnak és megölik.

Hát... Nyilván ezt és a következőket nem írhatta már naplóba az apa, John meg csupán csecsemő volt... Mégis úgy tudjuk meg az apja halálát, és hogy őt aztán magához vette csecsemőként egy nőstény gorilla, hogy John emlékképeit látjuk. Oké...

Tetszenek a zenei aláfestések – Rupert Gregson-Williams brit zeneszerző munkája, aki karmester és lemezproducer is. Leginkább film-, videojáték- és televíziós zenéiről ismert.

Jane örül, hogy visszatérnek Afrikába, ahol mindketten felnőttek. Részemről Alexander Skarsgård szokatlan volt a gróf szerepében, elegancia helyett visszafogottság, tartás, udvarias viselkedés és kommunikáció jellemezte.

Valahogy nem tudtam elhinni, hogy ő egy gazdag gróf, aki a kastélyában teljesedett ki Jane mellett. Nem találtam kellőképpen finomnak, inkább valamiféle távolságot érzékeltem tőle.

Mintha nem lett volna önmaga, hanem csak félember. Mintha ebben a karakterben eltévedt volna az egyébként tehetséges színész. (Primetime Emmy- és Golden Globe-díjas / Legismertebb alakítás: a True Blood – Inni és élni hagyni című fantasysorozatban.)

John a vad ösztöni létéhez fokozatosan tér vissza, volt eleje, közepe, de elmaradt a vége... pedig láttam, hogy a színészben minden lehetőség adott volt Tarzan kiteljesedésére.

Keveselltem a férfi 'Tarzanságát', de ezzel együtt is azt tudom csak írni, hogy még így is látszott: Afrikában már nem fogta vissza környezetéhez simuló érzelmeit, megszűnt az a távolságtartás, amelyet az előkelőségek közt láttam rajta.

Túl sok mellékágat próbált kellőképpen megmutatni a film, amely jócskán a rovására ment. Jane jelleméről is nagyon sokat megtudunk feleslegesen. Tarzan lényegéhez való kiteljesedése újfent eltörpül ez mellett is.

Kicsit szokatlan, hogy egy vonatot pillantok meg a csóringer Afrikában haladni. Az meg döbbenet, hogy egy rakás elefántagyarat szállít.

John, Jane és Williams elérnek a faluhoz. Tarzan és Jane olyan, mintha Jane Austen találkozna Rambóval a kongói dzsungelben. De hát ki ne szeretne egy ilyen koktélt?

Tarzan egy ideig az emberek ellensége volt, mert azok úgy váltak felnőtté, hogy vadásztak a társaira. Tarzant gonosz szellemnek tartották, aki értett az állatok nyelvén, uralkodott felettük és le is győzte őket. Végre valami, ami tetszik - igaz, hogy csak Jane meséli és hatásosan ám így nem valami nagy jelenet viszont jól hangzik.

CSELEKMÉNYLEÍRÁS:

Este Léon Rom kapitány (Christoph Waltz) katonákkal érkezik a faluba. Jane-t (Margot Robbie) és valamennyi falusi bennszülöttet foglyul ejtik egy hajón.

Jane mindvégig bátran ellenáll, és többször ki is gúnyolja a kapitányt. Jómagam nem találtam egyszer sem úrihölgynek.

John több törzstaggal és Williammal (Samuel L. Jackson) elindul megmenteni Jane-t és a többi túszt. William karaktere sokszor kerül komikus helyzetbe, és többször poénosak a megjegyzései, ám igazán jelentősége csupán kétszer van, és egyik sem olyan fontos, de mindegy...

A dzsungelbe érve összetalálkoznak a gorillákkal. Tarzan egykori gorillatestvérével, Akuttal készül megmérkőzni, neki is vetkőzik, azaz felső ruházatát leveti, tehát már külsőre is kezd újra Tarzanná válni. Hát azért kellemes látványt nyújt. Végre! Hát erre vártam!

Akut hatalmas, erős gorilla. Tarzan és Akut vakmerő lendülettel ütköznek össze. Ez a jelenet nagyon jó - mert szép látványos. Az egyik legyőzi a másikat. Ezzel eme helyzet megoldva, a gorillák elandalognak, én meg csak néztem, hirtelen üresen maradva, hogy – Mi van??

William helyére teszi Tarzan vállát, és este ellátja a sebét. Az estében gyönyörű elefántok jelennek meg, és csendes békességet hoznak a fellappangó, ijesztő állati hangokkal teli, sötét dzsungelbe. Nekem ez a jelenet is tetszik.

Tarzan és csapata abszurd módon feljut a sínen száguldó vonatra. Megtudják, hogy a vasúttal 20 ezer fős sereget várnak Kongóba, akik zsoldosok, tehát a gyilkolásból élnek. Így az összes törzset rabszolgasorba tudják taszítani, és már 800 embert tartanak munkásként rabszolgasors alatt. Ez egy csomó felesleges információ, egy hiba a mátrixban...

Azt is megtudják, hogy az egész Léon Rom kapitány ötlete, és kormányzó tábornok lesz belőle, miután megvalósította.

A hajón Léon kapitány megkérdezi a nőtől, hogy Mbonga miért akarja a férje életét. Jane tömören felel: "Megölte a fiát." Később kiderül, hogy azért ölte meg az ifjút, mert az elvette gorilla-édesanyja életét.

Megható, ahogy a nőstény gorilla kileheli lelkét Tarzan karjaiban, gyengéden megsimítva annak arcát, másik kezéből kitárul a gyümölcs, amelyet Tarzannak adni szokott.

Tarzan és William ketten indulnak tovább Bomába, Kongó kikötővárosába. Khm... Ketten!? Oké...

Tarzan érzékszervei ismét kiélesednek, otthagyva Williamet lendületesen mélybe veti magát egy magas sziklaszirtről, s elkap egy liánt. Végre valami "Tarzani"! Tetszik is! Aztán liánról liánra kapaszkodva suhan – a jellegzetes, ikonikus Tarzan-jelenet.

Majd Tarzan szélsebesen rohan, és olyan, mint egy vadállat. Éppen le akarják lőni Akutot Léon katonái, de ő félrelöki a golyó elől. Aztán mindenki folytatja útját. He? Jó, ez a jelenet nem változtatott semmin, de végre ezzel láthattam az igazi Tarzanból valamit, de aztán ez itt meg is rekedt ennyiben...

Bomában már sok a katona. (Boma: a várost rabszolgagyűjtő állomásként több európai ország kereskedői alapították a 16. században.) Léon kapitány megszerezte a gyémántokat, és legalább 1000 ember védi, és úton van a túlerő is 20 ezer fővel.

Tarzan elmegy erősítésért. Vadállatok hadával – öhm... jobban szemlélve néhány oroszlánnal és tömérdek robogó bölénnyel – tér vissza és szaladgál köztük, nekem mégis hiányzik valami.

A vadállatok válogatás nélkül tarolják az embereket, főleg a temérdek bivaly. Csak rohanó bivalyhalmazt láttam, és hogy Tarzan futkosott. Meg William nagyban lövöldözött, de nem mintha sok értelme lett volna.

Tarzan megmenti szerelmét, majd összeütközik Léon kapitánnyal, aki kiköt a folyóban, ahol bevégeztetik a sorsa.

A megérkezett hatalmas sereg egyszerűen úgy dönt mindezt látva, hogy nem fizetik meg őket eléggé, ezért visszafordul. Mi a...? Jó, itt igazán nagy beletörődés szükséges és nagy levegő.

Egy évre rá Afrikában megszületik Tarzan és Jane gyermeke. Tarzan tehát nem lett újra gróf. A gorillákkal suhan a fák között a liánokon, és a táj meseszép.

Én nem azért ültem le a képernyő elé ezt a filmet kiválasztva, hogy tájékozottabbá váljak Jane-ről, Léon kapitányról, Kongóról, Bomáról, Lipót királyról és a rabszolgatartásról...

Engem Tarzan érdekelt volna, de nem kaptam meg igazán. Úgy ülj neki a filmnek, hogy ezzel szembesülnöd kell!

akció | dráma | fantasy | kaland | romantikus

Tarzannak, mikor már hozzászokott új életéhez Londonban, vissza kell térnie korábbi otthonába, a dzsungelbe, hogy fényt derítsen az ott tevékenykedő bányászati cég kétes... több»

2