2019.02.04 21:20 Filmdoki Olvasottság: <100x
0

Két szék közé esett Carpenter

Az Elpusztíthatatlanok John Carpenter egyik legérdekesebb filmje. Legalábbis lehetett volna. A rendező Ray Nelson 1963-as rövid történetét, az Eight o'clock in the morning-ot vette alapul saját filmjéhez. A történet gerincét megtartotta, nagyobb módosításokat nem is tett, igazából csak kibővítette kicsit, valamint a '80-as évekhez igazította. A film maga így sem lett túl hosszú a maga 90 percével. A gond az, hogy Carpenter valahogy nem találta el rendesen az arányokat, így ez a másfél óra rendkívül hullámzó színvonalú lett.

Roddy Piper pankrátor egyszerű, de annál szerethetőbb alakítása mindenképp a pozitívumokhoz sorolható. Ez a nagydarab úriember rendkívül lelkesen játszik, nem mellesleg az ikonikus "I have come here to chew bubblegum and kick ass... and I'm all out of bubblegum." szöveg is az ő érdeme. Carpenter mesteri hangulatteremtése sem hiányozhat, a maga komponálta zenével megbolondítva. A film első felében felépített nyugtalanító, vihar előtti csendet idéző atmoszféra az egyik legfélelmetesebb a mestertől. Los Angeles városa is már-már földöntúli élményt nyújt. Ez után a körülbelül 30 perc után kapjuk meg a filmtől az igazi gyomrost, abban a 10 perces szekvenciában, amikor Piper karaktere felveszi a szemüveget és elkezd látni. Egyszerű mégis hihetetlen hatásos az egész. Legalább ezt a részletet minden embernek látnia kell egyszer.

Két szék közé esett Carpenter

A film viszont itt vesz egy éles kanyart és a jól felépített első 40 perc után Carpenter egyszerűen nem tudja hogyan vigye tovább a mozit. Adott lett volna a lehetőség, hogy egy szatirikusabb hangvétellel vigye tovább a történetet némi akcióval, vagy megtartja ezt a rideg atmoszférát. Carpenter viszont a kettő közé esik. A B-akciófilmes hangulat kiöli azt a nyugtalanságot, ami eddig megvolt, a szatirikusság pedig egyre kevésbé működik. A szűkös játékidő sem segít a dolgon, pláne olyan ostoba húzásokkal, mint a jó 6 perces bunyó, mely semmit nem ad a történésekhez. A film záró képsorai azért még egyszer rendesen odaszúrnak, de mégis keserű a szájíz, ha a film jelentős része el lett tékozolva. Az Elpusztíthatatlanok korának Matrixa is lehetett volna, annyira fantasztikus az alapötlete. A szűkös költségvetés és Carpenter rossz lépései viszont egy elpazarolt lehetőséggé tették. Nem vagyok a remakek híve, erre viszont ráférne egy.

akció | horror | politikai | sci-fi | szatíra | thriller

Befolyásolják döntéseinket anélkül, hogy tudnánk róla. Elzsibbasztják az érzékeinket anélkül, hogy éreznénk. Irányítják az életünket anélkül, hogy észrevennénk. Élnek. több»

0