2021.07.12 20:22 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 102x
3

Ejnye, gyerekek, tessék megenni a főtt kukoricát!

Az eredeti mű, a Children of the Corn még 1977-ben jelent meg egy novellagyűjteményben. King írótársai elismerően nyilatkoztak róla, és igaz, kőkemény fictionnak tartották a sztorit, hogy egyszer a gyermekek átveszik a bolygónk irányítását, de aztán ki tudja. Semmi sem lehetetlen...

A rendező Fritz Kiersch, akit én személy szerint nem kifejezetten ismerek, utánanéztem, az újabb filmjei is ismeretlenek. Itt a képi világ, amit a vászonra rakott, nagyon jó. Raoul Lomas, az operatőr is tisztességgel teszi a dolgát, összhangban van a soundtrack (Jonathan Elias) és a film. Tetszenek a kifejezetten tompa, kissé színtelen, élettelen hatások, ez kell ebbe a kissé apokaliptikus, kaotikus, fájdalmas és beteg képi világba, egyszerűen odaillők. Stephen King szerintem azt látta vissza, amit és ahogyan a novellájában leírt nekünk. Maga a sztori, hogy értsünk is valamit...

Ejnye, gyerekek, tessék megenni a főtt kukoricát!

Egy nebraskai koszos kisvárosban, Getlinben járunk, ahol szinte mindenki mezőgazdaságból él. Történetünk idején Isaac (John Franklin), aki magát gyermekprófétának tartja, felszólítja követőit, akik szintén gyermekek, hogy parancsára öljék meg a szüleiket. Majd rituális tettük elkövetése után a kukoricában élő démonistenséghez imádkoznak, "aki a sorok között jár" (igaz, ez rettenetesen rossz fordítás, ami már klasszik magyar szokás).

Na jó, flashforward, három évvel később járunk. A város szélfútta, kietlen és néma. A halottakat a gyermekek már eltemették, és övék a város, plusz a kukoricában élő démoné. Két fiatal utazik át a városon, lerövidítve útjukat, Vicky (Linda Hamilton) és Burt (Peter Horton). Nekik is feltűnik a szokatlan csendesség, és hogy senkit nem látnak a városban mozogni. Egyszer csak egy hatalmas koppanás, szörnyű, áthajtanak egy gyermeken.

Először azt hitték, hogy ők ütötték el, de Burt észreveszi, hogy a fiú torkát már átvágták. Nemsokára találkoznak egy ikerpárral, akik már szabadulni akarnak a szektától, és megpróbálják őket elbújtatni Isaac gyerekkatonáitól. De megjósolják, hogy Vickyt elfogják. Közben Burtot megölik, Vicky menekül, de nem sokáig, hiszen a gyermekek megtalálják, és a kukoricásban keresztre feszítik a lányt. Eközben Malachai (Courtney Gains), aki sokkal erősebb és erőszakosabb, mint Isaac, erővel átveszi a hatalmat. Most már ő irányítja a fanatikus gyermekeket.

Nagyon sok részt zseniálisan megcsinálták, de az egyik nagy kedvencem a templomi rész és a kukorica, ami szinte mindent beborít. Nekem elnyerte a tetszésemet. Persze itt is vannak hibák, mint például Burt, akit rendesen mellbe vagy tüdőn szúrtak, de azért az üres városban levág egy komoly részidejű sprintet. Nekem óriási fájdalmam, hogy nem látható benne a Kukoricadémon, valaki(k) szerint így misztikusabb, nekem megnyugtatóbb lett volna, ha tudom, és persze látom, hogy hogy néz ki.

A gyermekszínészek is jól hozták a karaktereket, és még kiemelném a többiek közül Job (Robby Kiger) és Amos (John Philbin) játékát, teljesen beleillettek ebbe a moziba. Na igen, bocsánat, egyszer egy nem túl jó effektnek köszönhetően valamiféle halovány és elmosódott alakban láthatjuk a démont, mikor a leváltott és halálra ítélt Isaac keresztre feszített testére valami rámászik. (Egy nem túl jól sikerült mozis trükk.)

Stephen King mester dinamikája, szuper ötletei, hihetetlen gondolatai lecsapódnak a filmben, mint a tőle megszokott markáns, és csak hozzá tartozó elemei is. Na meg azért a fene egye meg, a novellával ellentétben, ahol nagyon durva és véres, sőt mondhatni brutális a lezárás, itt – jó amcsi szokás szerint – egy kis happy endet kapunk. Az igaz, hogy a zene miatt végig érzed szinte a nyomasztó légkört, szinte vibrálnak a képsorok, ordít, hogy ebben a kisvárosban valami rohadtul nem frankó.

De egy valamit ne felejtsünk el! A mozi 1984-ben készült, messze vagyunk még a mai filmes technikától, főleg a CGI-től. A digitalizálás is még gyermekcipőben jár. Itt még játszani kellett a színészeknek, és a dramaturgiára is nagy hangsúlyt fektettek. Egy tisztességes és pörgős misztikus horrorfilmet raktak össze az alkotók, amit érdemes megnézni. Gyerünk, üljetek le a kanapéra, és nézzétek nyugodtan! Na én meg léptem, mert már lassan fő a kukoricám.

horror | thriller

Egy fiatal pár békés utazgatásra indul, keresztülszelve az autópályát, eljutva a nyugodtnak és kihaltnak tűnő Gatlin városkába. Megérkezésük előtt kisebb baleset éri őket,... több»

3