A ’45 előtti magyar filmek ritkán játszódtak a külvárosban. Ez a film a ritka kivételek egyike, amely melodrámába oltott bűnügyi filmkísérlet. Mai szemmel nézve végtelenül naiv, teátrális színészi alakításokkal telezsúfolt történet. Hamza D. Ákos próbálkozott a neorealista irányzat stílusjegyeinek megjelenítésével, de csak egy nagyon halvány kísérlet lett belőle. A korszak ünnepelt sztárja, Karády Katalin Harmonikás Gizi szerepében lehetőséget kapott énekesnői tudásának a bemutatására is, még az elhangzott dal a leginkább értékelhető része a filmnek, de a színészi játéka nagyon gyenge és hiteltelen. A készítés óta eltelt évtizedek erősen ósdivá, elavulttá tették ezt a filmet.
A ’45 előtti magyar filmek ritkán játszódtak a külvárosban. Ez a film a ritka kivételek egyike, amely melodrámába oltott bűnügyi filmkísérlet. Mai szemmel nézve végtelenül naiv, teátrális színészi alakításokkal telezsúfolt történet. Hamza D. Ákos próbálkozott a neorealista irányzat stílusjegyeinek megjelenítésével, de csak egy nagyon halvány kísérlet lett belőle. A korszak ünnepelt sztárja, Karády Katalin Harmonikás Gizi szerepében lehetőséget kapott énekesnői tudásának a bemutatására is, még az elhangzott dal a leginkább értékelhető része a filmnek, de a színészi játéka nagyon gyenge és hiteltelen. A készítés óta eltelt évtizedek erősen ósdivá, elavulttá tették ezt a filmet.