Hogy egy kis félig-igaz történelmi kitekintéssel kezdjünk, történt egyszer, hogy Hollywood a Mad Max filmek hatására elkezdte tömegével gyártani a posztapokaliptikus témájú filmeket - amik egyébként manapság ismét reneszánszukat élik. Egy valami közös ezen filmek 99%-ban, mégpedig az, hogy pusztán szórakoztatni akarnak. Pusztán mozifilmek, valóságtól elrugaszkodott jövőképpel. És sehol egy kivétel. Egészen addig, amíg el nem készült a Threads, illetve a The day after (Másnap) illetve a Testament (Testamentum).
Azonban a Fonalakhoz képest a másik kettő gyerekjáték. A Fonalak után egyszerűen olyan érzése van az embernek, mintha egész életében becsapták volna, majd egyszer csak jön a kijózanító pofon, ami után az ember hetekig nem találja, hogy merre van arccal előre. Becsaptak minket, mert míg az összes többi egyfajta szórakoztatóipari tömegtermék, addig a Fonalak egy ál-dokumentumfilm, produced by BBC, amely valójában megmutatja, hogy miként alakulna az emberiség történelme egy atomháborút követően. Igen, a BBC, akik vették a fáradságot, és az akkori kormányzati forrásokból vett információk alapján mutatják be, hogy -ÉS INNENTŐL KEZDVE részben SPOILER-, hogy miként viselkedik az állam a lehetséges atomháború előtt, közben, és utána. Protokollok lépnek életbe a teljes hierarchia minden pontján, beleértve a polgármestereket, és azok környezetét is.
SPOILER VÉGE.
Maga a film dokumentumfilmes eszközökkel operál. Időnként összegző feliratokkal, és gyakran narrátor által bemondva tájékoztatnak minket az éppen aktuális állásról. A megvalósításra sem lehet panasz, mind a színészek, mind a látvány tökéletesen elég ahhoz, hogy ne terelje el a figyelmünket a film mondanivalójától. Idősíkját tekintve, a film nem csak magát az eseményt örökíti meg, hanem az azt követő évtizedeket is bemutatja, főként egy-két, már korábban megismert szereplő szemszögéből, ezáltal egy átfogó képet kapunk arról, amit szavakkal nem lehet leírni. Olyan erős az ütés, amit ez a film bevisz, amit egyszerűen nem lehet állandó spoilerezés nélkül leírni.
Elfelejthetjük az összes többi hasonló film optimizmusát. Egy atomháborút követően olyan jövő vár az emberiségre ami rosszabb, mint ami a kőkorban volt. Márpedig elképzelhető, hogy a film által bemutatott forgatókönyv az egyetlen valódi, amit filmre vittek az elmúlt 60 évben. Mick Jackson -rendező, producer- a film elkészítése előtt Nagy Britannia tudósaival, orvosaival, védelmi és stratégia specialistákkal, pszichológusokkal konzultált, hogy a lehető legvalóságosabb képet adja az atomháborút követő világról.
A végeredmény egész egyszerűen elképesztő, megdöbbentő és leginkább eszméletlenül lesújtó. Olyan képekkel búcsúzik a film, ami az ember tudatába örökké beleég. Ez az a film, amit kötelezően vetítenék minden középiskolában a világ összes országában. Hogy senki se ringassa magát Mad Max féle pozitív világképekkel. És hogy senki ne akarjon háborút.
91 Fonalak (1984)
Az iráni válsághelyzet miatt a NATO és a szovjet haderők atomrakétákat lőnek fel. A támadás következtében az angliai Sheffield teljesen megsemmisül, a kevés túlélőnek pedg... több»
Szereplők: Patrick Allen, Karen Meagher, Reece Dinsdale, David Brierly, Rita May
