Először az 1911-es megjelenésű regényt olvastam el, hogy legyen összehasonlítású alapom, aztán néztem meg az 1976-os Dömölky János féle TV-játék adaptációt. Sikerült kihozni a nem különösebben nagyívű regényből a maximumot. Móricz Zsigmond megírta a világhírű regény, a "Bovaryné" férfi szereplős változatát. Az albíró mindig Bovári úr néven szólítja, de - jellemzően - Veres Pál tanító úr nem ismeri ezt a regényt.
"A „boldog békeidőkben” játszódó történet során kiderül, hogy az az időszak nem is volt olyan derűs, amilyennek a köztudatban hiszik. A kisváros fojtogató légköre, a mindenki mindenkit ismer jelenség rátelepszik a szereplőkre. A vonzó Veres Pálné nőiességével, szexuális varázsával minden körülötte megforduló férfit elbűvöl, de még csak a félrelépés lehetősége is váratlan körülmények, vagy az ajánlattevő személye miatt meghiúsul. A személyes kapcsolatok egyetlen lehetősége a kedélyes kvaterkázás, a városka lakóinak ez az állandó elfoglaltsága, Ugyanakkor minden percben ügyelni kell az alá- és fölérendeltségi viszonyok rigorózus betartására.
A tanítóné öngyilkossági kísérlete komikus csavarral ér véget, még az sem megoldás a szorongató életkörülményekre. A két főszereplő, Szemes Mari és Agárdy Gábor kiválasztása nagyszerű volt, az alakok „éltek” a TV képernyőjén. Nagy kár, hogy a tehetséges Rupnik Károly győri színészként szinte sohasem kap(ott) több szereplési lehetőséget. (Az adatlapon lévő ismertetésben – ami egyébként szó szerinti másolása több filmes fórumon szereplő tartalomnak – tárgyi tévedés van: „szép tanítónő” olvasható, holott tanítóné a helyes kifejezés!)
