Egy nagyon izgalmas köntösben született földönkívülis történet. Egyedi az ötlet az extra hallású UFOk-ról. A furcsaságokkal kezdeném. A szülők elképesztően felelőtlenek voltak. Már az elején azzal, hogy nem figyeltek eléggé a kisfiúra, bár nem hinném, hogy egy 5-6 év körüli gyerek be tud tenni helyesen néhány elemet egy játékba. Továbbá az anyuka attól még az elem nélküli játékot még odaadhatta volna a gyereknek. Felelőtlenség volt gyereket vállalni. Eleve egy ilyen világba, továbbá gondolhatták hogy a szülés nem lesz hang nélküli, a vajúdás órákig is eltarthat. Addig nem tudják elterelni az ellenség figyelmét. A kisbaba sírni fog. Sokat. Nem lehet még elmagyarázni neki, hogy ne adjon ki hangot. A hangszigetelt szoba ötlete nem volt rossz, bár a tetejére csak egy matracot dobtak. Felelőtlenség volt az is, hogy apuka elment, hogy a fiának megmutassa a természetet pár héttel azelőtt, hogy a felesége szülhet. Kísérletet tehettek volna az egész ház szigetelésére. Szerintem, ha az ablakok, ajtók csukva vannak és normál hangon beszélnek benne onnan hang nem szűrődik ki, tehát a házukban beszélgethettek is volna. A vízesés jelenet arra mutatott rá, hogy egy folyamatosan jelenlevő hang elnyomja az emberi hangot, amit nem tudnak érzékelni az UFO-k. Tehát, mesterségesen is létrehozhattak volna egy hangforrást, bár ez rizikós vagy, a zajos víz mellé települhettek volna, ahogy azt a történelemben már oly sokszor megtették, bár más okok miatt. Annak nem volt értelme, hogy nem hordtak cipőt. Egy műanyag talpú surranónak semmi hangja. Picit hiányoltam, hogy a kezdetekből nem kaptunk többet. Hogyan és hol indult az egész, továbbá milyen időben jártunk. Hogy reagált rá az emberiség, vannak-e még túlélők. Másik oldalról pedig pont emiatt volt még félelmetesebb a történet, hogy mi sem tudunk többet, mint a benne élők. Az újságcikkekből kiderült, hogy viszonylag már az elején rájöttek arra, hogy a lényeknek kifinomult a hallása. Innentől már csak egy lépés, hogy biztosan van egy hangfrekvencia, ami zavarja ne adj isten megöli őket. Kicsit egyszerűen jött rá a kislány, hogy a hallókészüléke bezavar a földönkívülieknek. Mindezek ellenére nagyon tetszett a film frissessége, hogy más volt mint a megszokott. Milyen érdekes, hogy anélkül is megértünk egy történetet, hogy volnának benne verbális párbeszédek. Pont mint egy némafilmben anno. Már az első jelenetben is volt feszültség. A kukorica silós részt is szerettem. Hangulatban volt nagyon erős. Érzéklehető volt a folyamatos félelem, ami a szereplőket körbevette. A legegyszerűbb, ha valamilyen problémája van az embernek, hogy beszél róla. A földönkívüliek pont ezt a lehetőséget vették el az emberiségtől. Minimálisra kellett venniük a kommunikációt. A jelnyelvük is csak kezdetleges volt. Az alvást leszámítva az emberi tevékenységek zajosak. Ha a minőségi kikapcsolódást is elveszik az embertől egy idő után tuti bezizzenek. Itt mondjuk nem tartott évekig a dolog, de érdekes lett volna egy olyan megközelítés is, hogy 5-10 évet ki lehet-e így bírni. A vallás nem került annyira előtérbe. Egy asztali imánál többet nem láttunk. Újabb kérdést vet fel, hogy meddig marad meg az ember hite? meddig hiszi azt, hogy mindennek vége lehet és eljöhet egy jobb világ, az után hogy elveszíti a gyerekét, a normális hétköznapokat. A film vége után is hatással van az emberre történet. Újabb és újabb kérdéseket vet fel az emberben, elgondolkodtat. Minden erősebb neszről az jutott az eszembe, hogy a filmben már nem élne az illető.
Egy nagyon izgalmas köntösben született földönkívülis történet. Egyedi az ötlet az extra hallású UFOk-ról. A furcsaságokkal kezdeném. A szülők elképesztően felelőtlenek voltak. Már az elején azzal, hogy nem figyeltek eléggé a kisfiúra, bár nem hinném, hogy egy 5-6 év körüli gyerek be tud tenni helyesen néhány elemet egy játékba. Továbbá az anyuka attól még az elem nélküli játékot még odaadhatta volna a gyereknek. Felelőtlenség volt gyereket vállalni. Eleve egy ilyen világba, továbbá gondolhatták hogy a szülés nem lesz hang nélküli, a vajúdás órákig is eltarthat. Addig nem tudják elterelni az ellenség figyelmét. A kisbaba sírni fog. Sokat. Nem lehet még elmagyarázni neki, hogy ne adjon ki hangot. A hangszigetelt szoba ötlete nem volt rossz, bár a tetejére csak egy matracot dobtak. Felelőtlenség volt az is, hogy apuka elment, hogy a fiának megmutassa a természetet pár héttel azelőtt, hogy a felesége szülhet. Kísérletet tehettek volna az egész ház szigetelésére. Szerintem, ha az ablakok, ajtók csukva vannak és normál hangon beszélnek benne onnan hang nem szűrődik ki, tehát a házukban beszélgethettek is volna. A vízesés jelenet arra mutatott rá, hogy egy folyamatosan jelenlevő hang elnyomja az emberi hangot, amit nem tudnak érzékelni az UFO-k. Tehát, mesterségesen is létrehozhattak volna egy hangforrást, bár ez rizikós vagy, a zajos víz mellé települhettek volna, ahogy azt a történelemben már oly sokszor megtették, bár más okok miatt. Annak nem volt értelme, hogy nem hordtak cipőt. Egy műanyag talpú surranónak semmi hangja. Picit hiányoltam, hogy a kezdetekből nem kaptunk többet. Hogyan és hol indult az egész, továbbá milyen időben jártunk. Hogy reagált rá az emberiség, vannak-e még túlélők. Másik oldalról pedig pont emiatt volt még félelmetesebb a történet, hogy mi sem tudunk többet, mint a benne élők. Az újságcikkekből kiderült, hogy viszonylag már az elején rájöttek arra, hogy a lényeknek kifinomult a hallása. Innentől már csak egy lépés, hogy biztosan van egy hangfrekvencia, ami zavarja ne adj isten megöli őket. Kicsit egyszerűen jött rá a kislány, hogy a hallókészüléke bezavar a földönkívülieknek. Mindezek ellenére nagyon tetszett a film frissessége, hogy más volt mint a megszokott. Milyen érdekes, hogy anélkül is megértünk egy történetet, hogy volnának benne verbális párbeszédek. Pont mint egy némafilmben anno. Már az első jelenetben is volt feszültség. A kukorica silós részt is szerettem. Hangulatban volt nagyon erős. Érzéklehető volt a folyamatos félelem, ami a szereplőket körbevette. A legegyszerűbb, ha valamilyen problémája van az embernek, hogy beszél róla. A földönkívüliek pont ezt a lehetőséget vették el az emberiségtől. Minimálisra kellett venniük a kommunikációt. A jelnyelvük is csak kezdetleges volt. Az alvást leszámítva az emberi tevékenységek zajosak. Ha a minőségi kikapcsolódást is elveszik az embertől egy idő után tuti bezizzenek. Itt mondjuk nem tartott évekig a dolog, de érdekes lett volna egy olyan megközelítés is, hogy 5-10 évet ki lehet-e így bírni. A vallás nem került annyira előtérbe. Egy asztali imánál többet nem láttunk. Újabb kérdést vet fel, hogy meddig marad meg az ember hite? meddig hiszi azt, hogy mindennek vége lehet és eljöhet egy jobb világ, az után hogy elveszíti a gyerekét, a normális hétköznapokat. A film vége után is hatással van az emberre történet. Újabb és újabb kérdéseket vet fel az emberben, elgondolkodtat. Minden erősebb neszről az jutott az eszembe, hogy a filmben már nem élne az illető.