Játssz egy iPad-ért! · Keressük a nap véleményíróját! Nyerj mozijegyet minden nap! · Fórum (új!) Login  
77
Filmadatlap
 
15
Szereplők
54
Vélemények
34
Képek
10
Videók
 
Hetedik   2018. 05. 11.

Borzalmas. Se eleje, se vége, telis tele logika hibákkal, a lényekről semmit nem tudunk meg, egy ilyesztgetős tucatfilm. Ja és persze az sem tűnik fel senkinek, hogy még az alapötlet is lenyúlás. Rémlik egy bizonyos Ahová lépek szörny terem???

 
ArpiHajdu és Réci   2018. 05. 24.

A Hang nélkül esetében egy igazi meglepetésről beszélhetünk, amely ékes iránymutatója lehetne minden kis költségvetésű horrornak/thrillernek. A koncepciója pofonegyszerű, de a hatásmechanizmusai annál jobbak: lehetőség szerint ne csapj zajt, különben levadásznak a hangra érzékeny, s egyben ocsmány lények, s neked annyi. Ennyi, és ezt nem is lehet/kell túlragozni. Az viszont már a minimális rendező tapasztalattal rendelkező John Krasinski (és persze a jól kidolgozott forgatókönyv) érdeme, hogy ebből képes volt egy feszültséggel teli, valódi horrorként funkcionáló alkotást kreálni, amelyben az ijesztgetések mellett a szülői önfeláldozás metaforája még inkább hangsúlyos. A teljes csendből egészen hirtelen vált a film olyan hangeffektekre, amely szó szerint a néző zsigereibe hatol (s hiába hiszed azt, hogy fel vagy ezekre készülve, mégis olyan hatással bírnak, ami rendesen odaszegez a fotelhez, s pillanatok alatt eléri azt, amit egy vértől csöpögő horror képtelen: feláll a szőr tőle a hátadon). Valamikor a jövőben járunk, amikor az emberiséget elsőre legyőzhetetlennek tűnő teremtmények tartják rettegésben, amelyek egy kisebb csettintésre is azonnal támadnak. A túlélők egyetlen reménye az, ha mindenféle zajt kiiktatnak mindennapi életükből. Ezt a képességet a főszereplő család szinte tökélyre fejlesztette. Igaz, ennek megvolt a maga ára: a legkisebb gyermekükkel épp egy ilyen támadás végzett (SPOILER ebben a tekintetben az Az-hoz hasonlóan húzott egy merészet a film, s már a film első negyedében feláldoz egy gyermeket, amihez azért kell némi bátorság SPOILER) , csakhogy egy újabb bonyodalom üti fel a fejét: az anya szülni fog, amelyet a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk csendes műveletnek… A film egyik legfőbb erénye, hogy már az elején lefekteti a játékszabályokat: azonnal egy tragédiával indít, megteremti azt a fojtogató érzést, amely várni fog ránk, s abból nem is enged, amíg a stáblistáig el nem jutunk. A hang nélküliség eszközrendszere remekül működik (igen, jelbeszédre és suttogásra kell számítani, de ne ijedjünk meg, felirat lesz), és külön pozitívum a szülők karakterének kidolgozottsága. Ennél a pontnál viszont nem mehetünk el szó nélkül Emily Blunt és Krasinski mellett, s lám mennyit jelent, ha valaki egy forgatás során a feleségével játszik együtt. A két fél közötti bensőséges viszony már pusztán abból átjön, ahogy egymásra néznek, ezáltal pedig az egymásért való önfeláldozást is sokkal hitelesebbnek érezzük. És itt vissza is kanyarodhatunk a fenti gondolathoz: a filmbéli apa és anya minden egyes mozdulatával, gesztusával azon fáradozik, hogy családja túlélje ezeket a megpróbáltatásokat, ez a legfőbb motivációjuk, akárcsak bármely szülőnek a való életben. Márpedig a legkisebb hibának, oda nem figyelésnek (a filmben egész konkrétan: zajnak) végzetes következményei lehetnek, amelyet senki nem szeretne átélni. Ebből a szempontból pedig épp az ominózus szülési jelenetsornál jutunk el a csúcsra, ahol szabályosan azt lehet érezni, hogy az eddig felgyülemlett feszültség minden erejével a nézőre nehezedik. Minden erénye ellenére azért a Hang nélkül sem mentes kisebb-nagyobb bakiktól, amelyek épp a papírvékony koncepcióból erednek. Itt viszont SPOILER! következik: amikor a család hazafelé tart a film elején, s a biztonság a legfontosabb, miért a legkisebb gyermek a sereghajtó? Hogyan tudott az a szülés ilyen gyorsan lezajlani? Ha annyira fontos a csend, miért egy kukoricaföld mellett él a család? Hogy nem vette észre senki azt a nyamvadt szeget a pince lépcsőjén? Ha a lények valóban csak a hangra mennek, akkor miért nincsenek a vízesés környékén? SPOILER! vége. A legérdekesebb kérdés mégis a lezárása: a magam részéről egyrészt sete-sutának éreztem, másrészt pedig egy folytatás lehetőségét is megalapozza. Abban viszont kételkedek, hogy ez az eredetiség ki fog tartani még egy film erejéig, de ne legyen igazam. Ha összegezni akarom a látottakat, akkor azt mondhatom, hogy a Hang nélkül egy piszkosul hatásos film, amely hatékonyan használja ki lehetőségeit (még ha egy-két logikai bukfencet el is követ), s a zsánerbeli hatásmechanizmusaival is képes élni, miközben a szülői önfeláldozás paraboláját viszi végig alig 90 percben. Összességében jó lett, ám az említett bakik és a lezárása miatt nem nevezném igazán jónak, amelyet egy kicsit sajnálok is.


 
indingo   2018. 05. 13.

Nekem az tetszett személy szerint a filmben, hogy az alaptörténete eléggé minimál. Nincs több szál, nincs benne ezer szereplő, visszatekintés a múltra, felesleges hatásvadász gyilkolászás, csak a családra koncentrál a történet, az ő túlélésük áll a középpontban. Az egész filmben nyolc szereplő van, mégis nagyon kompakt az egész. Alig tudunk valamit a kezdetekről, az sem egyértelmű az elejétől, hogy ki is az ellenség. Csak annyit tud összerakni a néző nem lehet hangot kiadni. Tetszett ez a bizonytalanság. Később tudatosul csak bennünk, hogy egy földönkívüliek utáni támadás túlélői a szereplők. De mi lehet az ufok célja? Mindenkit legyilkolnak és utána tovább állak egy következő bolygóra vagy más áll a háttérben. Érdekesek voltak a túlélési stratégiák. A megjelölt padlóval, a jelnyelvvel vagy azzal hogy a szülők próbáltak normális környezetet teremteni a gyerekeiknek. A szereplők játéka is kiemelendő, nem játszották túl a szerepüket. Volt benne feszültség és folyamatosan fenntartotta az ember figyelmét a film. Voltak benne hibák, de annyira magával ragadott a történet, hogy 5*.

 
Laca//Ho/rr/oR//   2018. 05. 05.

Ebben az évben sok horror - thrillerben csalódtam már, ezáltal úgy ültem be a moziba, hogy nem számít mennyi jót és rosszat olvastam a filmről, úgy voltam vele inkább nem várok tőle semmit. Azt leszámítva, hogy semmi magyarázatot nem kaptam a filmről (spoiler) a benne élők "szörnyekről" vagy éppen a tulajdonságaikról, a világukról, nagyon örülök neki, hogy a Paramount odaadta a rendezői széket John Krasinskinek, mert egy remek filmet alkotott. A lényege, hogy van egy család aki nem szólalhat meg, nem csaphat semmiféle zajt, mert különben jönnek a szörnyek és kegyetlenül lecsapnak. Azok a szörnyek amikről csak annyit lehet tudni, hogy vakok és a zajra mennek és ölnek. Ezáltal tátott szájjal néztem, milyen megoldásokat hajtottak végre az éltben maradásért. Mezítláb közlekedik a család, a farmon ahol élnek homokkal van minden kinti útvonal leszórva, a házban megvan jelölve minden lépésük helye, véletlenül se nyikorogjon alattuk a padló és a lényeg persze nem beszélhetnek ezért megtanulták a jelbeszédet és még számos zseniális dolog van a filmben. A lényege természetesen, hogy a 90 perc alatt egyszer nem volt olyan hiányérzetem és rémületből, izgalomból rendesen jól "lakatott" a stáb. Nagyon sok olyan jelenet volt, amivel sok horrorfilm szenved, hogy kiszámíthatóak, hát ebben a filmben sok meglepetés ért. Arról nem beszélve, hogy többnyire csend van, ezáltal jókor kombinálták össze az adott jelenetekben a fordulatokat.Összességében a világuk magával rántott, a színészi játék zseniális volt, nem volt vontatott a film és a legjobb az volt benne, hogy nem zombis, szellemes és sorozatgyilkos kategóriát tártak elénk, hanem egy teljesen új dolgot kaptunk. Mindenkinek ajánlani tudom. UI: Várom a folytatást!!!!

 
Deku   2018. 05. 13.

Ez a horror nem a látványról és a véres jelenetkre épít mint drámai pszicho thriller elemekre. Azzal, hogy a csenddel játszik nagyobb hatást ér el mintha törne zúzna minden jelenetben. Ha jól visszaemlékszem én gyerekkoromban pont ettől féltem. Csendben a sötétben bármi meghúzódhat és ha csak a legapróbb zajt ejtem biztos előjön valami. Véleményem az, hogy valami hasonlóra próbált rájátszani John Krasinski is amit tökéletesen telibe talált. Ismét gyereknek éreztem magam a moziterem sötétjében. Természetesen amit a Hang nélkül nyújt azt már más filmekben láthattuk viszont, nekem a “Vaksötét” című film ugrott be róla, ott is hasonló elemekkel dolgoztak, de valahogy ez mégis sokkalta érzékletesebb és mélyebb történet lett annál. Tempója elég gyors és nem is igazán magyarázza meg a helyzet kialakulásának körülményeit de ez nem róható fel neki gyengepontnak. Fokozza a hangulatot az is, hogy nem rögtön a katasztrófa kitörését veszi alapul a történet hanem már jócskán benne járunk az apokaliptikus világban és így nem igazán találkozunk a családon kívül más emberekkel. Így azért sejthetjük, hogy ha lesz is valami megoldás akkor sem lesz egyszerű a megoldás mint ahogy láthatjuk nem is az. Tovább bonyolódik a helyzet, hogy új jövevény készül a család életébe betoppanni. Kicsit meghökkentem ezen a húzáson, hogy mi vihette erre a döntésre a családot de tetszett ez a megmozdulás mivel még tovább növeli a káoszt az amúgy sem idilli képben. Ezt a mondhatni rövid játékidőt teljesen kitölti és nincs benne egy eltékozolt pillanat sem. Amiatt, hogy nem magyarázták túl a történetet néhol felmerült bennem pár kérdés. Kezdve azzal, hogy mi módon él túl egy ilyen család egy ennyire brutális helyzetet. Persze az oké, hogy jelbeszéddel kommunikálnak de esélytelen, hogy 100%-osan csendben képesek maradni. Ezt félre tettem és inkább egyszerűen élveztem ezt a képtelen történetet ami minden perccel elszédített.

Emily Blunt
Emily Blunt
Noah Jupe
Cade Woodward
Millicent Simmonds
Millicent Simmonds
Emily Blunt
John Krasinski
Noah Jupe
Emily Blunt
Millicent Simmonds
Emily Blunt
Noah Jupe
Millicent Simmonds
John Krasinski
John Krasinski
Noah Jupe
John Krasinski
Emily Blunt
Millicent Simmonds
Millicent Simmonds
John Krasinski
Millicent Simmonds
Noah Jupe
John Krasinski
John Krasinski
Millicent Simmonds
John Krasinski
John Krasinski
John Krasinski
John Krasinski
Emily Blunt
Noah Jupe
John Krasinski
Noah Jupe
Millicent Simmonds
Emily Blunt
Emily Blunt
John Krasinski
 
Nem kell gigaprodukciót várni, hatalmas látványvilággal, és nem kell nagy elvárásokkal nekiülni. Csak csendben követni kell az eseményeket, és elgondolkodni egyvalamin: ha mi kerülnénk egy ilyen szituba, vajon csöndben tudnánk maradni? több»
 
A Hang nélkül egy nagyon jó film a szülő-gyerek viszonyról és arról, hogy mi mindenre vagyunk képesek a gyermekeink érdekében. Egy nagyon eredeti ötlet, igazán egyedi módon tálalva. Nem bánom hogy a stúdió már be is jelentette a folytatást. több»
 
Egy szörnyfilm, ami végső soron a család szentségéről szól. Meglepő módon pg-13 korhatár-besorolással fut (nálunk 16-os karikás), de ez ne tévesszen meg senkit. Durvább, letaglózóbb, mint sok magasabb besorolásba eső darab, és sokuknál érettebb közönséget is kíván. több»
 

Emily Blunt és John Krasinski éppen a második lányuk születése után készítették a filmet, így maguk is átgondolhatták szülői szerepük lényegét.

(ArpiHajdu és Réci )
 

Kezdetben úgy tervezték, hogy nem feliratozzák a moziban a jelnyelves beszédet, de hamar rájöttek, hogy ez gátolná a megértést.

(ArpiHajdu és Réci )
 

Stephen King tweet üzenetben méltatta a filmet.

(ArpiHajdu és Réci )


  Előzetes A film adatlapja
Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.