Hang nélkül 2

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A nyitójelenet nagyon tetszett, én abban bíztam, az egész film előzmény lesz, de sajnos nem az. Ezzel várnunk kellett még 2024-ig. A második rész felveszi a fonalat az első rész zárójelenete után 1 nappal(?), tehát a lényeg kimarad, pedig kíváncsi voltam. Cillian Murphy szerepe kiváló ötlet volt, de nem elég ahhoz, hogy általa felül lehessen múlni az előző részt. Azt nem értettem, hogy a kánonban ordító nagyobb gyerek és csecsemő hogyan maradt még életben egy perc után, és persze az önfejű, makacs lánygyerek, aki nem csak saját magát vonja veszélybe. Nem kicsit lesz klisészagú a történet, maradjunk ennyiben. Térjünk vissza a fiúra, aki szintén önállósodik, amikor mindenki szétszéled. Közben képet kapunk más túlélőkről, és kiderül, hogy nem mindenki jó arc. Már értem, honnan merítkeztek a 28 évvel később készítői. Tetszett az a jelenet, ahol Cillian Murphy karaktere végül hozza a kötelezőt, egy másik pillanatban, máshol meg Emily Blunt. Djimon Hounsou monológja a végén az emberek viselkedéséről sokat elmond. Szívesen adnék rá többet, mint az előző filmre, de csalódások sokasága ért ebben is. A finálé heroizálja a gyerek karaktereket, pedig egy realista filmben mindegyik Darwin-díjas lenne. Nem volt rossz egyébként, de nem lett jobb, mint az első. 7/10

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A 2018-ban bemutatott nagysikerű film folytatása, ami személyes véleményem szerint jobb is lett, mint az első rész. Ezt csak annak tudom be, hogy most Krasinski rendezői székben ülve készítette el a filmet, és nem kellett főszerepet is alakítania, és... Teljes kritika

Az Abbott család és a hangra támadó szörnyetegek története 2018-ban indult hódító útjára, idén pedig méltó folytatást kapott. A Hang nélkül a tökéletes horror megtestesítője. Egyrészt újító a műfajban, hiszen a céltalan vérontás helyett nyomasztó ha... Teljes kritika

Kevés sikerfilmről mondható el, hogy a folytatás legalább olyan jól sikerült, mint az első, ezúttal azonban mindenből többet, jobbat, szebbet kapunk. Az első részhez méltón most sem a brutalitáson van a hangsúly, hiszen egy-egy jól időzített, darabjaira robbanó ajtó, vagy felröppenő madár éppen úgy ránk hozza a frászt, mint maguk a szörnyek. John Krasinski rendezői stílusát tanítani kellene, hiszen annyira a helyén van minden, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Nincsenek túltolva az effektek, az atmoszféra tökéletes, Emily Blunt és Millicent Simmonds játéka pedig messze felülmúl mindent, amit eddig a műfajon belül láthattunk. Cillian Murphyt sokáig fel sem ismertem, de nem is nagyon volt időm gondolkodni, mert minden perce lekötött. Látványos, izgalmas, profi munka.