Az Ad Astra egy lassú, andalgós, karakterközpontú sci-fi, aminek bőven van mondanivalója. Talán kicsit több is a kelleténél.
A Brad Pitt által életrekeltett Roy McBride-ot kísérjük el a csillagokba vezető útján, ami végtelenül hosszúnak és magányosnak tűnhet, viszont neki ez egy kivételes lehetőség arra, hogy megismerje saját magát és értékelje az életét. A magány és a belső vívódás, melyen hősünk átmegy tökéletesen érződik a képernyőn keresztül, főképp Pitt visszafogott, mégis zseniális alakításának köszönhetően. A film műfajában sci-fi, de lehetne akár western is, vagy egy szimpla dráma, hiszen a lényeg nem a körítés, hanem a karakter. A nem túl távoli jövőbe helyezett cselekmény csak egy lehetőség volt a készítőknek, hogy előrevetítsenek egy elképzelhető irányvonalat a jelen társadalom fejlődésében. A bemutatott utópisztikus világban egyértelműen látszik, hogy hiába fejlődik az emberiség technológiája rohamosan, ha maguk az emberek képtelenek rá.
Tehát egy amolyan űrbéli roadmovie az Ad Astra, ami nagyon lassú tempóban kíséri főhősét az általunk ismert világ pereme felé, miközben a jövő társadalmának potenciális problémáira reflektál és főhősének kilátástalan lelki állapotát mutaja be, mindezt tökéletes sci-fi hangulattal megfűszerezve.
Az Ad Astra egy lassú, andalgós, karakterközpontú sci-fi, aminek bőven van mondanivalója. Talán kicsit több is a kelleténél. A Brad Pitt által életrekeltett Roy McBride-ot kísérjük el a csillagokba vezető útján, ami végtelenül hosszúnak és magányosnak tűnhet, viszont neki ez egy kivételes lehetőség arra, hogy megismerje saját magát és értékelje az életét. A magány és a belső vívódás, melyen hősünk átmegy tökéletesen érződik a képernyőn keresztül, főképp Pitt visszafogott, mégis zseniális alakításának köszönhetően. A film műfajában sci-fi, de lehetne akár western is, vagy egy szimpla dráma, hiszen a lényeg nem a körítés, hanem a karakter. A nem túl távoli jövőbe helyezett cselekmény csak egy lehetőség volt a készítőknek, hogy előrevetítsenek egy elképzelhető irányvonalat a jelen társadalom fejlődésében. A bemutatott utópisztikus világban egyértelműen látszik, hogy hiába fejlődik az emberiség technológiája rohamosan, ha maguk az emberek képtelenek rá. Tehát egy amolyan űrbéli roadmovie az Ad Astra, ami nagyon lassú tempóban kíséri főhősét az általunk ismert világ pereme felé, miközben a jövő társadalmának potenciális problémáira reflektál és főhősének kilátástalan lelki állapotát mutaja be, mindezt tökéletes sci-fi hangulattal megfűszerezve.