Csigalassúsággal kibontakozó családi dráma, amiben szokássá vált a gyilkolászás, a börtönbe pedig az ártatlan(?) került. A szándékosan homályban hagyott indítékok (gyermekmolesztálás) mellett én a legfőbb hibájának azt tartom, hogy a rendező, Alex Pettyfer nem volt tisztában saját korával és fizikai megjelenésével. Szereplési vágytól vezérelve magára osztotta Harley Altmyer szerepét, pedig jó 10-15 évvel idősebbnek néz ki, mint az eljátszott alak valóságos kora. A három húgát kényszerből egyedül nevelő Harley nagyon liberális pedagógiai elveket vall. A legidősebb lánytestvér, Amber fiatal kora ellenére utcasarki nőnek álcázta magát. Én, a bátyja helyébe addig „neveltem” volna, a pofonfa alá állítva, míg tisztességes, a korához illő megjelenést nem ölt magára. Az igazat meg nem kerülve a család minden tagja valamilyen mentális betegségben szenvedett. A legkisebb cserfes lány, Jody is jó úton haladt efelé. A film sokat akart elmondani az igen elterjedt családi jelenségről, de a vázolt hibák miatt nagyon keveset markolt. A tempója pedig az első félóra után erős késztetést vált ki a nézőből, hogy a stop gombbal megállítsa ennek a „művészi” darabnak az élvezetét. Sajnos én nem így tettem, a végére meg is bántam.
Csigalassúsággal kibontakozó családi dráma, amiben szokássá vált a gyilkolászás, a börtönbe pedig az ártatlan(?) került. A szándékosan homályban hagyott indítékok (gyermekmolesztálás) mellett én a legfőbb hibájának azt tartom, hogy a rendező, Alex Pettyfer nem volt tisztában saját korával és fizikai megjelenésével. Szereplési vágytól vezérelve magára osztotta Harley Altmyer szerepét, pedig jó 10-15 évvel idősebbnek néz ki, mint az eljátszott alak valóságos kora. A három húgát kényszerből egyedül nevelő Harley nagyon liberális pedagógiai elveket vall. A legidősebb lánytestvér, Amber fiatal kora ellenére utcasarki nőnek álcázta magát. Én, a bátyja helyébe addig „neveltem” volna, a pofonfa alá állítva, míg tisztességes, a korához illő megjelenést nem ölt magára. Az igazat meg nem kerülve a család minden tagja valamilyen mentális betegségben szenvedett. A legkisebb cserfes lány, Jody is jó úton haladt efelé. A film sokat akart elmondani az igen elterjedt családi jelenségről, de a vázolt hibák miatt nagyon keveset markolt. A tempója pedig az első félóra után erős késztetést vált ki a nézőből, hogy a stop gombbal megállítsa ennek a „művészi” darabnak az élvezetét. Sajnos én nem így tettem, a végére meg is bántam.