2014-ben hatalmas sikerrel robbant be a köztudatba Dan Gilroy, az eszméletlen jó "Éjjeli Féreggel". Majd megrendezte második nagyjátékfilmjét, a Jogdoktort, Denzel Washingtonnal a főszerepben, két éve, ami már egy lényegesen gyengébb eresztésnek bizonyult mint a rendező első mozijához képest.. Most pedig jött a Netflix megbízás, a már nevében is érdekes Bársony körfűrész-val. De sajnos a visszatérés a "remek film útra" elmaradt.
És ez legfőképp annak tudható be, hogy egyszerűen szétszórt a film. Elkezdődik, haladunk és haladunk a történetben, de a fenéért sem akar összeállni egy egésszé. Mindezek ellenére élvezhető és lendületes a maga módján, csak határozatlan. Egy horrorfilmről beszélünk ami nem mer vagy csak nem akar 100%-ban az lenni. És persze vannak hátborzongató és ugyanakkor rendkívül ötletesen kitalált halálok, ijesztő pillanatok de a suspense nem találja meg a közös hangot a szatirikus humorral. Hiszen igen. A Bársony körfűrész egy komédia is akar lenni, csak az arányokat a két műfaj között nem sikerült igazán megtalálni. Így ezek ahelyett, hogy bizarr módon de működőképesen összeiljenek, kioltják egymást és azon versenyeznek, hogy ki fog nyerni.
Pedig az alapkoncepció zseniálisnak is mondható. Híres művészeti galériák harcolnak egymással egy ismeretlen alkotó ijesztő képeiért amik a szakértők szerint rendkívüliek. Csak az a helyzet, hogy nem elég egymással viaskodniuk a képekért, az alkotás szereplői még meg is támadják őket (hello Ruben Brandt).
De Gilroy nem elégedett meg azzal, hogy ez csak egy érdekes koncepciójú, de teljes mértékben horrorfilm legyen, ő még csavarni akart ezen és így esett a választása a szatirára mint második műfajra. Hogyan figurát túl ki a modern művészetet körbevevő sznobokat, meg persze magukat az alkotásokat is. Sőt ha már itt vagyunk, akkor legyen egy kicsit még kritikusabb a hangvétel úgy, hogy mondjuk ki nyíltan, a művészetet is már a pénz iranyítja. És ez egy jó ötlet és fontos felvetés, például Jake Gyllenhaal karaktere egy nagyon jól működő karikatúra az amolyan"brossura művészeti kritikusokról" és mindaz amit a kapzsiság és a haszonszerzésről elmond, az nagyon éles és valós, azonban ezt nem sikerült összehangolni a horrorral.
De mint mondtam, a Bársony körfűrész egyáltalán nem egy rossz film, érdemes megnézni, csak lehetett volna sokkal jobb is. Mostmár meg csak abban reménykedhetünk, hogy Dan Gilroy visszatér a következő munkájával arra az ösvényre, amit az Éjjeli Féreggel kezdett kitaposni.
