A "Csiszolatlan gyémánt" már úgy érkezett meg a magyarországi bemutatójára, hogy egyfajta Oscaros hype és elégedetlenség előzte meg. Sokan vitatták és kérték számon a főszereplő, Adam Sandler jelölésének elmulasztását, és dörgölték az Akadémia orra alá, hogy kettős mércét alkalmaz az alkotókkal szemben. Sandlernek pl. nem tudják megbocsátani karrierje korábbi gyenge és/vagy bugyuta vígjátékait, ezért egy minőségi darab esetén sem kaphat jelölést.
Nem szeretném minősíteni a fenti állítást, ezért csak a saját véleményemet fogalmaznám meg, miszerint Sandler alakítása – ahogy a film egészének érzelmi megítélése is – rendkívül ambivalens. Kétségtelen, hogy az általa alakított karakter megformálása jóval komolyabb színészi kvalitásokat kívánt meg tőle, mint korábban talán bármelyik filmje, de közben pedig a film szerkezete egyszerűen nem engedi a néző számára, hogy a főszereplő alakításának mélyére lásson. Ez az utazás ugyanis egy megállás nélküli, két és negyed órás stresszmaraton.
Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy a szó legnemesebb értelmében lehet-e egyáltalán élvezni. A szereplők végigordítják, veszekedik a filmet, ami Howard Ratner (Sandler) személyes infernójaként jellemezhető. Ratner egy New York-i zsidó seftes, aki a boltjában mindenféle luxus tárgyat vagy annak tűnő hamisítványt árul. Kedvencei azonban az ékkövek, a történet középpontjában is egy ilyen "csiszolatlan ékkő" áll. Ratner azonban nem valami jó boltos, ezért kénytelen állandóan fűtől-fától kölcsönkérni, és rendszeresen fogad is, többnyire kosárlabda meccsekre.
A történet folyása és egy-egy agyzsibbasztó ordítozós jelenet között megismerhetjük a családját, de a film igazából nem igazán szándékozik sokat megmutatni róluk, így ők végig csak statiszták maradhatnak, sokkal több fókuszt kap Ratner szeretője, egyben alkalmazottja, aki a végére kvázi kulcsfigurává növi ki magát.
A film elévülhetetlen erénye a kendőzetlensége, őszintesége, ösztönössége és nyersesége. Kéretlenül a néző arcába tolja egy már-már életidegen mikroközösség hétköznapjait, a meglévő viszonyrendszereit, a már-már lúzerséggel felérő "főhős" bukdácsolásait. Igazi bravúr, hogy annak ellenére szurkolunk körmünk szakadtáig Ratnernek, hogy igazából szinte semmi szimpatikus nincs benne.
A "Csiszolatlan gyémánt" klasszikus recept a megosztó film típusára. Nehezen befogadható, kényelmetlen filmélmény, amit egyszerűen a szőnyeg alá lehet söpörni azzal, hogy szörnyű és élvezhetetlen, miközben azonban számtalan olyan eleme van, ami filmes szempontból bravúros. Nem nézném mostanában újra, nem mondanám rá őszintén, hogy tetszett, de az erényeit el kell ismernem.
63 Csiszolatlan gyémánt (2019)
Joshua és Benny Safdie izgalmas bűnügyi thrillere egy New York-i ékszerész, Howard Ratner (Adam Sandler) kockázatos manőveréről szól. A férfi folyton azt lesi, honnan szakíthat... több»
Szereplők: Adam Sandler, Tilda Swinton, Judd Hirsch, Idina Menzel, Natasha Lyonne
