Nem fog az idő vasfoga Steven Spielberg Cápáján

2018.10.06 13:57 Márton Olvasottság: <100x

1

Nagyon kevés olyan filmmel találkoztam mint az 1975-ös Cápával, mert azonkívül hogy örök klasszikus számomra (és gondolom ezzel még nagyon sokan vannak így) ezenkívül egyfajta műfajteremtő alkotás is egyben (az állatos horrorfilmek terén)! Persze voltak Spielberg Cápája előtt is állatos horrorfilmek, amik kimagasló színvonalúak voltak (például Hitchcock 1963-as Madarak című remekműve) de az én szívemhez a Cápa sokkal közelebb állt! Már maga a rendező nagyságát is jól mutatja az a tény, hogy a Cápa Csak a második nagyjátékfilmje volt és hogy rendezés terén ilyen profi munkára volt képes, az nagyon ritka! Persze volt egy nagyon jó alapja is a filmnek, hisz Peter Benchley 1974-ben írt könyve (nálunk is megjelent anno A fehér Cápa címen még az Albatrosz könyvkiadónak hála) is egy rendkívül élvezetes olvasmány! Itt azért fontos megemlíteni, hogy a könyv és a film jó pár dologban eltér egymástól, de izgalmak terén mindkét alkotás kimagasló! Amikor a 75-ös Cápa szoba kerül, rengeteg embernek a film zenéje ugrik be elsőnek és hát egyáltalán nem alaptalanul, mert hát John Williams oly zenét komponált a film alá, amiért még az Oscar-díjat is bezsebelte és ezzel én is maximálisan egyet is értek! A karaktereket életre keltő színészekre nem mondanám azt, hogy életük alakítása a Cápa, de mégis úgy vagyok vele, hogy egyszerűen nem is tudnám elképzelni hogy milyen lett volna az, ha nem ezek a színészeket választották volna ehhez a filmhez! Egy több mint 40 éves filmnél mindenképp érdemes azt is megemlíteni, hogy miként "öregedett" technikailag a produkció! Nos azt kell hogy írjam, hogy egyáltalán nem érzékelhető a filmnél az idő vas foga, mert még mindig nagyon jól nézni ki a cápánk, hangulatilag is még mindig remek és sokadik megtekintése után is számomra maximálisan élvezhető eme remekmű!