Auguste Rodin nevéről jó esetben eszünkbe juthat A Gondolkodó címet viselő szobra, de az életéről, művészi elképzeléseiről keveset tudunk. Ez a furcsa stílusú, posztmodern hangvételű dokumentumfilm elmeséli a szobrász életének egy szakaszát, az 1876-ot követő négy évtized eseményeit. Rodin egy nagy szakmai kudarcot követő állami megbízás kapcsán kezdte el megalkotni fő művét, s a film ezt a bonyolult folyamatot követi nyomon. Megismerhetjük a művész életét, mindennapjait, ugyanakkor szakmai koncepciójának folyamatos alakulását is. Rodin e műve egy hosszas vajúdás eredménye, és talán ennek is köszönhetően tele van titokzatossággal (s a köznapi ember számára talán kevésbé is ismerős alkotásról van szó). Az alkotók úgy vélik, hogy A pokol kapuja kulcsot jelent Rodin egész munkásságának a megértéséhez, aztán hogy elfogadjuk-e ezt a megállapítást, vagy sem, már más kérdés. A film sajátos módon ötvözi a vizuális művészeteket, a zenét és az irodalmat, de bevallom, engem zavart ez a furcsa "összművészeti" felfogás, nem igazán tetszett például a balettjelenetek beiktatása, kissé oda nem illőnek éreztem. Egyébként izgalmas volt a téma, mindig érdekes megpróbálni belepillantani egy művész pszichéjébe és alkotói elképzeléseibe. Erős közepesre értékelem ezt a filmet, számomra némileg modorosnak tűnt.
Auguste Rodin nevéről jó esetben eszünkbe juthat A Gondolkodó címet viselő szobra, de az életéről, művészi elképzeléseiről keveset tudunk. Ez a furcsa stílusú, posztmodern hangvételű dokumentumfilm elmeséli a szobrász életének egy szakaszát, az 1876-ot követő négy évtized eseményeit. Rodin egy nagy szakmai kudarcot követő állami megbízás kapcsán kezdte el megalkotni fő művét, s a film ezt a bonyolult folyamatot követi nyomon. Megismerhetjük a művész életét, mindennapjait, ugyanakkor szakmai koncepciójának folyamatos alakulását is. Rodin e műve egy hosszas vajúdás eredménye, és talán ennek is köszönhetően tele van titokzatossággal (s a köznapi ember számára talán kevésbé is ismerős alkotásról van szó). Az alkotók úgy vélik, hogy A pokol kapuja kulcsot jelent Rodin egész munkásságának a megértéséhez, aztán hogy elfogadjuk-e ezt a megállapítást, vagy sem, már más kérdés. A film sajátos módon ötvözi a vizuális művészeteket, a zenét és az irodalmat, de bevallom, engem zavart ez a furcsa "összművészeti" felfogás, nem igazán tetszett például a balettjelenetek beiktatása, kissé oda nem illőnek éreztem. Egyébként izgalmas volt a téma, mindig érdekes megpróbálni belepillantani egy művész pszichéjébe és alkotói elképzeléseibe. Erős közepesre értékelem ezt a filmet, számomra némileg modorosnak tűnt.