Egy ilyen masszív játékidővel rendelkező filmről nagyon nehéz összeszedetten írni. Azt hiszem, azzal kezdeném, hogy igazuk van azoknak is, akiknek nem tetszett a film, de igazuk van azoknak is, akiknek tetszett. Ugyanannyi érvet lehet összeszedni mindkét megállapításhoz. Nem tagadom, az első 15-20 perce egyszerűen kiborított, annyira zavarónak találtam az atmoszférát, a karakterek viselkedését, reakcióját, hogy képtelen voltam élvezni.
Nem hiszem, hogy releváns lenne bármilyen összehasonlítás a Marvel filmekkel, vagy épp független, esetleg klasszikus művészfilmekkel, hiszen más elvárásokkal és persze hangulattal ülünk le megnézni őket. Annyit talán megkockáztatok, hogy a központi szerepet játszó "anyadobozok" rendeltetésének – amit az MCU-ban ugye "végtelen köveknek" feleltethetünk meg – kifejtésében a Marvel sokkal átgondoltabb, és nagyobb tere is volt kifejteni. Magyarázatot kaptunk több alkalommal, több filmben, több karakter szempontjából. Itt belezsúfolták egy játékfilmbe; nincs is ezzel gond, mert végül is nem is bírnak akkora jelentőséggel. Másfajta "nagy összecsapást" vetít előre Az Igazság Ligája a főgonosszal.
Ami mindenképpen egy nagy pozitívum volt a számomra, hogy az olyan karakterek, mint Flash vagy Cyborg, jobb szövegeket kaptak, egy-egy elejtett mondatukkal többet el tudnak mondani magukról, és bizony szerintem sokkal jobb lett Steppenwolf karaktere is a Whedon-féle változathoz képest is; őrjítő volt a dumája abban a változatban, továbbra sem tudunk meg sokat róla, de beszédesebbek azok a sejtelmes dialógusok, amelyeket lefolytat Desaaddal. Komolyan mondom, hogy a premier plánok Steppenwolf riadt és elkeseredett arcáról sokkal érdekesebbé tették a figurát számomra, egy-egy jól eltalált mimikától még sajnálni is tudtam. Menő a páncélja is. Összegezve: nem volt nevetséges.
Visszatérve a hősökre: talán Wonder Woman volt ezúttal az, aki szerintem egyáltalán nem volt izgalmas, pedig ha jól emlékszem, az önálló filmje korábban debütált, mint a Whedon-féle liga. Ott remek volt az a karakter, ezt viszont elég nagy visszalépésnek éreztem, a félmondatai egyszerűen kényszerítettnek hatnak, gondolok a "Bármi lehetsz az életben" válaszra a kislány számára. Nem csupán sablonos volt, hanem valahol nem odaillő is egyúttal. Ja, és persze a folytonos lassítások, a bolgár népdal motívumokra épülő themesong, amit állandóan alájátszanak, ha felnyársal valakit a kardjával, ami egyszerűen csak zavaró volt, és olyan hatást kelt, mintha nem is egy profi rendező csinálta volna.
Biztosan meg lehetett volna vágni ezt a 4 órás játékidőt, de őszintén szólva nem volt zavaró a film hossza. Azt mindenképp le kell szögeznem, hogy ezúttal valamit jobban megcsinált Snyder, mert ami egy általános élmény nálam Az acélember és a Batman Superman ellen filmeknél, hogy nagyon sok pillanat volt, amikor unatkoztam, pedig ehhez képest jóval rövidebb filmek. :) Itt ez nem volt, sikerült még a kevésbé kulcsfontosságú jelenetbe is belevinni valami érdekeset.
Még elég sok mindent tudnék mondani a filmről, szerintem így is túlírtam. Sajnálom, hogy nem ez a változat jelent meg már 2017-ben, messzemenően jobb, bár nem gondolom, hogy egy "másik" film lenne a mozis változathoz képest, viszont nem is bővíti azoknak a megszerzett élményeknek a listáját, amelyeket már korábban átélhettünk egy ilyen volumenű produkció megnézésével. Kicsit olyan megkésett produkció, ez négy évvel ezelőtt irtó jót szólhatott volna a mozikban, ma már szerintem inkább a rajongók tisztelete a húzóerő, így nem is látom indokoltnak a szakmai kritikát, viszont majd egy folytatásnál ismét fontos lehet.
