Hallod a furcsa neszeket az éjszakában, amikor elaludnál? Nem tudod, hogy álmodsz-e már? Még az árnyékod is didereg a rettegés mélyén, ahol minden tiszta vér. Kopog a padló? Ráeszmélsz, hogy nincs menedék. A gonosz ott van az elméd közepében, s elveszíted minden reménységed, mert a csíkok és a csikorgó fém belekarcolnak téged az álmaid idején egy olyan világba, ahonnan nincsen menekvésed. /saját
A film
A csíkos pulóveres, karomkesztyűs rém, aki nem a szekrényben, hanem a fejedben lakik. Mert ki ne szeretne egy kis éjszakai sétát a pokolban, pont lefekvés előtt?
I./V. Az álomból lett rémálom – Egy kísérteties eredet
Freddy Krueger sorsának magja egy olyan éjszakán fogant, amelynek kegyetlensége még a legmélyebb pokol bugyraiban is meghökkentené a gonoszt, ahol a karácsonyi béke helyett a legrosszabb emberi természet vette át az uralmat.
Hogy mi a legritkább, amit tudok róla, ami még a legedzettebb horrorkedvelők gyomrát is megfordítja? Terítem: a gyermekkori bully és a zűrös szülők… Freddy származása nem egy tündérmese. Anyja, Amanda Krueger, egy apáca volt, aki egy elmegyógyintézetben dolgozott. Egy karácsonyi éjszakán a bentlakó elmebetegek több napig fogva tartották, megverték és ismételten megerőszakolták.
Amikor rátaláltak, halálközeli állapotban volt, és – dobpergés – terhesen. Nos, ez az a fajta családi háttér, ami még egy "jó" szörnyeteget is teremthet. Azt mondják, mindenki a szülei hibáit viszi tovább. Freddy? Ő az egészet turbófeltöltővel, láncfűrésszel és pengékkel vitte tovább. Freddy nem csupán a szülei örökségét vette át, hanem egy olyan fekete művészetté formálta, ahol a vászon az emberi elme, az ecset pedig a terror.
II./V. Mi történt Freddyvel, ami a drámaian szétégett külleméhez vezetett?
A tűz, ami rémálmot szült: egy ikonikus szörnyeteg drámai sorsa. A bürokrácia útvesztőjében elveszett gyermekéletek, a hatóságok tehetetlensége és a szülők mélységes elkeseredése egy olyan kegyetlen döntéshez vezetett, amely egy emberi szörnyetegből egy mindenható rémálmot kovácsolt.
Az égett bőrű szörnyeteg születése: egy brutális bosszú története. Miután felnőttként gyerekmolesztálóvá és sorozatgyilkossá vált, a helyi rendőrség tehetetlennek bizonyult, mivel a bürokratikus hibák miatt nem tudták bíróság elé állítani. A feldühödött szülők és városlakók azonban nem vártak az igazságszolgáltatásra. Elfogták Freddyt, bezárták egy kazánházba, és élve felgyújtották.
Az Elm utca lakói azt hitték, a tűz elégeti a gonoszt, de valójában csak a hamvait terítette szét, és minden egyes szikra egy-egy álmot gyújtott meg a pokolba vezető úton. Ez volt az a "tisztítótűz", ami a fizikai valóját elpusztította, de egy sokkal gonoszabb, természetfeletti entitást hozott létre.
A szétégett bőr, a torz arc – ez a lincselés emléke, ami örökké rásült, mint a bosszú jelképe. Mert a dühös tömeg néha hatékonyabb, mint az igazságszolgáltatás. És sokkal kreatívabb az "esztétikában". A lincselő tömeg tagjai valószínűleg nem gondolták, hogy egy komplett horror franchise alapjait fektetik le ezzel a 'kreatív' akcióval.
De aztán gondoljunk bele, mi is a pokol legszebben terített asztala! A felesleges papírmunka vagy a lángoló bosszú? Amit Freddyvel tettek, az a történelemben is megfigyelhető lincselés és a vigilante igazságszolgáltatás sötét árnyéka.
A vigilante: az önbíráskodás sötét arca. A vigilante szó magyarul önbíráskodót jelent. Ezt a kifejezést olyan személyekre vagy csoportokra használjuk, akik a hivatalos törvények és az állami igazságszolgáltatási rendszer (pl. rendőrség, bíróságok) megkerülésével, a saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, és megbüntetik azokat, akiket ők bűnösnek tartanak.
A vigilante tehát nem egy törvényes hatóság, hanem egy magánszemély vagy egy szervezetlen csoport, amely úgy érzi, a jogrendszer kudarcot vallott, és ezért ők "állnak bosszút" a társadalom nevében. Ez a cselekedet mindig törvénytelen, hiszen erőszakot vagy más bűncselekményt követ el, függetlenül attól, hogy a célja "nemes-e" vagy sem.
A modern popkultúrában is gyakran találkozunk ilyen karakterekkel, mint például Batman vagy a Megtorló (Punisher) a képregényekben, akik szintén a jogon kívül állva harcolnak a bűnözők ellen.
Az ő cselekedeteik is vigilante cselekmények, amelyek a te morbid és bizarr stílusodnak is izgalmas alapot adhatnak egy film elemzéséhez, hiszen ezek a karakterek gyakran a psziché torzult területein egyensúlyoznak.
Amikor az emberek elveszítik a bizalmukat a jogrendszerben, és a saját kezükbe veszik az igazságot, az gyakran még brutálisabb és kegyetlenebb, mint a bűn, ami ellen harcolnak. Ez a mély sötét valóság adta az ihletet.
A tehetetlen harag: képzeld el a szülőket, akiknek a gyerekeit egy szörnyeteg molesztálja, és a rendőrség, a bíróság tehetetlen! A tehetetlenségből fakadó düh, a fájdalom és a tehetetlen düh olyan robbanásszerű erő, ami elpusztít mindent, ami az útjába kerül, beleértve az emberiességet is.
A "tisztítótűz": a filmben a felnőttek "élve elégetik" Freddyt, amivel azt hiszik, megtisztítják a várost a gonosztól. A valóságban is gyakran használták a tüzet a boszorkányok és az "ördög" kiűzésére, ami egy bizarr és morbid módja az igazságszolgáltatásnak. A felgyújtott kazánház nem csupán Freddy Krueger sírja lett, hanem a lincselő tömeg erkölcsének is a halotti maszkja.
A dühös szülők, akik a kétségbeesésükben átlépték a törvény és az emberség határát, nem tudták, hogy a gonoszt nem lehet lángokkal kioltani, csak a pokolba vezető úton való fáklyává emelni.
III./V. A Freddy-univerzum varázslata és hanyatlása
Freddy Kruegerből amúgy nagyon sok rész készült, több mint 10 film, beleértve a remake-eket és a spin-offokat is. Nem hiába, ezen nem is nevettem; ami azt illeti, szerintem szép gusztustalanra sikerült. De ettől még ez sem fordít számomra a kockán.
A Freddy Krueger franchise valóban gigantikus méretűre nőtt. Több mint 10 film készült a kaszálós, csíkos pulóveres rémről, ami már önmagában is egyfajta bizarr jelenség a filmtörténelemben. Ezen belül vannak eredeti folytatások, spin-offok (mint pl. a Freddy vs. Jason) és egy 2010-es remake is.
S amiért nem tudtam nevetni: a Freddy filmek is gyakran lépnek át egy határt, ahol a horror már nemcsak ijesztő, hanem fizikailag is kellemetlen, a szétégett hús látványa, a kínzás, a gyermeki ártatlanság eltiprása mind olyan elemek, amelyek mélyen gyomorforgatóan hatnak. Ez nem az a fajta vicces bizarrság, amit a komédia hív elő, hanem az emberi kegyetlenség és a torzulás komor és mély sötét ábrázolása.
A "kockán" fordító tényezők hiánya: érthető, hogy számomra ez a mennyiség és a grafikus tartalom sem fordít a kockán. Sokan pont a megszokott, ismétlődő minták miatt fordulnak el egy franchise-tól, még akkor is, ha az elején kultikussá vált. Az én intellektuális elmém keresi az újdonságot, a valódi pszichológiai mélységet, és nem feltétlenül a jumpscare-ek vagy a gore ismétlését.
Ráadásul az, hogy Freddy a későbbi részekben egyre inkább afféle horror-komédiássá vált, az az én érzékeny természetem számára valószínűleg elvette a borzongás valódi élét. Egy "jó" horrorfilmnek mélyebben kell hatnia, nem csupán a felületes ismétlődésekre építeni.
IV./V. A nagy ötlet, amely Wes Craven fejéből kipattant
Ahogy a legédesebb álmok is képesek savanyúvá válni a szájban, úgy születnek a legszörnyűbb rémálmok is a mindennapi valóság, a tudatalatti sötét zugainak és a sajtóban megjelenő, gyomorforgató igazságok morbid nászából. Wes Craven, a horror nagymestere pontosan tudta, hol kell keresgélni a pokol bejáratát.
Freddy Krueger alakja Wes Craven, a horror zsenijének elméjében született meg, de nem a semmiből. Mint minden jó horror, ez is a valóság pokoli bugyraiból merített ihletet:
1. Mi van, ha álmodban egy ördögfajzott gyilkos vár rád?
Craven a Los Angeles Timesban olvasott egy cikket, amely kambodzsai menekültekről szólt, akik szörnyű rémálmoktól szenvedtek. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy néhányan közülük egyszerűen belehaltak az álmaikba, miközben aludtak, anélkül, hogy bármilyen fizikai okot találtak volna a halálukra. Ez a halálos "kambodzsai rémálom-szindróma" adta az alapszituációt: mi van, ha az álmodban egy gyilkos vár rád?
A rettegés, ami a lélek legmélyéig hatol, olyan erő, hogy képes a fizikai valót is elpusztítani. Ez a 'rémálom-szindróma' nem csupán egy orvosi rejtély volt, hanem egy hátborzongató bizonyíték arra, hogy az elme milyen pusztító fegyverré válhat, ha a félelem uralkodik el rajta.
Ráadásul mi is lehetne rémisztőbb annál, mint az, hogy a legbiztonságosabb hely, a saját ágyad, a saját elméd válik a halálod börtönévé? A pokolba vezető út egy kényelmes paplanon át vezet, nem gondolnád?
2. A gyermekkori rémek és a szétégett Krueger
Craven saját gyerekkorából is merített ihletet. Egyrészt egy gyermekkori bully nevét kapta meg a karakter (Freddy Krueger volt a neve), másrészt egy hajléktalan férfi arca vésődött be az emlékezetébe, aki eléggé megijesztette őt a szomszédban. Ez a torz arc később Freddy ikonikus, égési sérülésektől borított külsőjét inspirálta.
Ki gondolta volna, hogy a gyerekkori traumák és egy véletlen találkozás egy 'nem túl fotogén' hajléktalan férfival elegendő ahhoz, hogy a popkultúra egyik legikonikusabb arca szülessen meg? A művészet néha tényleg a legváratlanabb (és legijesztőbb) helyekről nyeri az ihletét, nem igaz? Lehet, hogy a következő horrorsztár a sarki közértben vár ránk, egy roskadt szatyorral a kezében. Épp ezért ne menjünk oda! Na ugye!
3. A "karomkesztyű"
Az ötletet részben a saját macskájának karmától való félelem ihlette, részben pedig azok az éjszakai tévéreklámok, amik éles késeket mutogattak. Gondoljunk csak bele: egy háziállat és egy késes infomercial adja a popkultúra egyik leghíresebb és legrémisztőbb fegyverét! Íme a bizonyíték arra, hogy a zsenialitás a legbanálisabb dolgokból is képes halálos fegyvert kovácsolni. Ki hitte volna, hogy egy macska karmai és a késes TV-reklámok 'hipnotikus' ereje összeállva létrehozzák azt a fegyvert, ami generációk álmait nyirbálja ketté?
Ez nem csupán egy tárgy, hanem a gyermeki félelmek és a reklámipar sötét pszichológiájának tökéletes ötvözete, egy olyan eszköz, ami képes megtestesíteni a valóság és a rémálom közötti pengeéles határvonalat.
V./V. Összegzés - A Rémálom, ami él: Freddy Krueger végső megállapítása
Robert Englund, a megtestesült rémálom: a legtöbb színész kerüli a horror karaktereket, de Robert Englund (Freddy Krueger) imádta a szerepét. Ő az egyetlen színész, aki Freddy Kruegert minden filmben eljátszotta, és teljesen elmerült a karakterben, ezzel is hozzájárulva Freddy ikonikussá válásához. Ő maga is számos ötlettel gazdagította a karaktert, például a híres „one, two, Freddy’s coming for you…” mondóka is az ő ötlete volt.
A "baba effekt": a film egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor Tina holtteste a plafonon kúszik, majd áthúzza Glent. Ezt a jelenetet a forgatáson úgy oldották meg, hogy megfordították a szobát, és a színészeket felfüggesztve "lebegtették" a plafonon. Ez egy rendkívül bizarr, de zseniális gyakorlati effekt volt a CGI előtti időkből.
A vörös folyó: művér a rémálom gyártásában. Az igazság a művérről: a Rémálom az Elm utcában (1984) forgatása során valóban elképesztő mennyiségű művért használtak fel, ami hozzájárult a film gyomorforgatóan valósághű és sokkoló atmoszférájához. Bár a pontos literre megbízható adatokat nehéz találni (különböző források eltérő számokat említenek), a "több mint 1000 liter" kifejezés nagyon is reálisnak tűnik, ha figyelembe vesszük a filmben látható ikonikus és brutális haláljeleneteket. Gondolj csak Tina mennyezeten való szétkenődésére vagy Glen vérzuhatagára!
Ez a hatalmas mennyiségű művér is azt mutatja, hogy Wes Craven és a stáb milyen elszántan törekedett a maximális vizuális hatásra és a nézők sokkolására. Ez nem csupán egy apró trükk volt, hanem a film bizarr és morbid esztétikájának szerves része. A vér látványa, még ha mű is, azonnal a valóság rideg brutalitására emlékeztet, és pont ezért olyan hatásos a horrorfilmekben.
A filmet a jó kategóriába osztom be, mert a film hiába nem az én személyes kedvencem, ha egyszer mégis rendelkezik azzal a mélységgel és hatással, ami túlmutat a szimpla szórakoztatáson. A „nem nevettem” érzés éppen a film komor, mély sötét hangulatának bizonyítéka, ami valósághűen ragadja meg a horror lényegét – és ez egy horrorfilmnél igenis érték.
Szóval Freddy nem csupán egy kitalált szörnyeteg, hanem a valós félelmek és a sötét emberi tapasztalatok szürreális, de annál hatásosabb megtestesülése. A kollektív félelmeink és a társadalmi kudarcok tükre, egyfajta modern kori népmese a legsötétebb sarokból. Egy gyilkos, akit a való élet tragédiái és a rendező személyes rémálmai ihlettek, és aki annyira groteszk, hogy már-már vicces, ahogy az ember a sikolyaiba hal. Igazából roppant komoly hatása van, és biztos, hogy soha többé nem felejted el…
Creepy Woods
85 Rémálom az Elm utcában (1984)
Nancy Thomson (Heather Langenkamp) átlagos kamaszlány, életét azonban váratlanul hátborzongató események sora kavarja fel. Rémálmok kezdik gyötörni, minden éjszaka sikoltozva,... több»
Szereplők: Johnny Depp, Heather Langenkamp, Robert Englund, John Saxon, Ronee Blakley
