A Száll a kakukk fészkére kiváló példa arra, hogy egy jó filmbe nem szükséges mindenféle effekt meg vizuális orgia, hogy élvezhető legyen: elég, ha van egy jó történet (köszönjük, Ken Kesey), egy jó rendező (köszönjük, Forman) és egy jó színész (köszönjük, Jack). Nem beszélve a mellékszereplők precíz és visszafogott alakításáról, ami simán át tudott volna csúszni ripacskodásba, de szerencsére minden karakter megmaradt a hitelesség talaján. Ha elmegyógyintézetes film, akkor ez.
A Száll a kakukk fészkére kiváló példa arra, hogy egy jó filmbe nem szükséges mindenféle effekt meg vizuális orgia, hogy élvezhető legyen: elég, ha van egy jó történet (köszönjük, Ken Kesey), egy jó rendező (köszönjük, Forman) és egy jó színész (köszönjük, Jack). Nem beszélve a mellékszereplők precíz és visszafogott alakításáról, ami simán át tudott volna csúszni ripacskodásba, de szerencsére minden karakter megmaradt a hitelesség talaján. Ha elmegyógyintézetes film, akkor ez.