1984-ben írta a forgatókönyvet egy bizonyos Wes Craven, akit már ez év előtt is jól ismerhettek a horrorfilmek szerelmesei, hisz olyan híres alkotások elkészítéséért volt felelős, mint az 1972-es Az utolsó ház balra, vagy az 1977-es Sziklák szeme, de talán a legismertebb karakterét 1984-ben teremtette meg, hisz ekkor lépet színre Freddy Krueger, az álmok mészárosa. Maga a film rendkívül sikeres lett mind anyagilag, mind pedig a kritikai fogadtatását tekintve, de Mr. Craven mégsem érezte annyira megalapozottnak ezt a sikert ahhoz, hogy az egy évre rá érkező, 1985-ös második részben visszatérjen a stábhoz. Persze a második Rémálom-film is hangos siker lett, mármint anyagilag egyértelműen, hisz a közel hárommillió dolláros költségvetés tízszeresét termelte vissza, viszont a kritikusok véleményét azért szép számmal megosztotta.
A forgalmazó stúdiónak elsősorban csak a bevételek számítottak, de persze valahol talán mélyen tudatosulhatott bennük a kritikusok intő szava, hisz az 1987-ben érkező harmadik Rémálom-filmmel több szálon is visszatértek az első részhez. Míg a második Rémálom-film máig egyfajta kakukktojás, szerény véleményem szerint nem volt egy rossz próbálkozás, de azt azért jómagam is belátom, hogy túl sok kapcsolódási pontja nem volt az 1984-ben bemutatott első résszel. Ezért a stúdió első körben visszahozta a Rémálom-filmek megalkotóját, Wes Cravent (igaz, nem a rendezői székbe, de a forgatókönyv megírásában és a produceri feladatokban bizonyára bőven kivette a részét).
Második körben visszahozták az első rész nagy túlélőjét, Nancy-t, akit szerencsére ismét Heather Langenkamp játszhatott el, és itt a karaktere már jóval erősebb is, hisz egyszer már felül tudott kerekedni a pokolian gonosz Freddy-n. Szerencsére további visszatérőket is tisztelhetünk még Nancy karakterén kívül, ilyen mondjuk Nancy apja (akit ismét John Saxon alakít); sokkal fontosabb karakter lesz ő itt történetileg, mint mondjuk az első részben. Persze minden visszatérő karakter legfontosabbika maga Freddy és az őt alakító Robert Englund. Jómagam is úgy gondolom, hogy ebben a résznél terelték Freddy karakterét arra az útra, amit majd a további részekben is láthatunk tőle.
Persze a visszatérő karakterek és színészek mellett azért jó pár új karakter és feltörekvő színészpalánta is tiszteletét teszi a harmadik Rémálom-filmben. Ilyen a főszerepet magára vállaló Patricia Arquette, aki ahhoz képest, hogy ez volt az első szerepe pályafutása során, egyáltalán nem vallott szégyent. De ez mondjuk igaz szinte az összes karakterre, akik egységesen jó színészi alakításokkal örvendeztették meg a nézőiket.
A harmadik és talán legfontosabb változtatása a filmnek a második részhez képest, hogy magát a történetet is visszaterelték abba a mederbe, amit az első résznél megismerhettünk. Tehát ismételten nem csak veszélyes elaludniuk a fiatal karaktereknek, de életveszélyes is. Ennek a változtatásnak én személy szerint azért is örültem, mert így a szereplők kiszolgáltatottság érzetét ismét alaposan felerősítették, ellentétben a második részben látottakkal.
Technikailag a film ismét sikerrel hozza azt, amit már megszokhattunk az első két részből, sőt talán még kreatívabbak is voltak. Továbbá az is tetszett, hogy ettől a résztől kezdve Freddy már nemcsak egy ismeretlen gyilkos rém, hanem elkezdtek a háttértörténetével is foglalkozni (igaz, csak mértékkel), ami plusz tartalmat is szolgáltat majd eme ikonikus horrorkarakter megismeréséhez.
75 Rémálom 3. - Álomharcosok (1987)
Hét tinédzser kerül a zártosztályra kínzó rémálmokkal. Hamarosan kiderül, hogy mindannyian ugyanazt álmodják, melyben egy elmebeteg gyilkos, Freddy Krueger meg akarja ölni... több»
Szereplők: Laurence Fishburne, Patricia Arquette, Zsa Zsa Gábor, Heather Langenkamp, Robert Englund
