Félig dokumentum-, félig játékfilmes alkotással találkozhat a néző, ha megnézi ezt a mintegy egyórás alkotást, amely egy tragikus és hányatott életű osztrák festőművészről szól.
Egon Schiele sajátos művészetfelfogása a saját korában sok embert megbotránkoztatott, egyrészt a szexualitás viszonylag nyílt ábrázolásával, másrészt a korban szokatlan ábrázolásmódjával. Provokatív stílusa mellett a nőkhöz való furcsa viszonya is visszatetszést kelthetett az emberekben, gyakran kamaszlányokat festett meg meztelenül (köztük a saját húgát is). Groteszk, expresszionista műveiben egyszerre jelenik meg a testiség és valami nyugtalanság, komorság.
Alapjában véve jó lett volna egy valóban tartalmas dokumentumfilmet látni egy ennyire sajátos stílusú művészről, azonban nekem az volt az érzésem, hogy maguk a film készítői sem nagyon tudtak mit kezdeni a témával. Úgy tűnt, hogy valamiféle pszichologizálásba menekültek, megpróbálták valahogyan összetákolni Schiele személyiségét, homályos sejtetésekkel, utalásokkal.
Ugyanis például a dührohamokban szenvedő, szifiliszes apa felemlegetése azt is sugallhatja, hogy maga Egon is beteges lélek lehetett, ráadásul a játékfilmes jelenetekben is elhangzik, hogy gyakran a barátnője védte meg Egont Egontól, azaz vélhetően hasadt személyisége is lehetett a fiatal festőnek. Ugyanakkor viszont konkrétumot keveset kapunk a filmben, amit kissé hiányoltam.
Érzésem szerint valami hiányzott ebből az életrajzból, az alkotók sokat akartak markolni, de talán kissé keveset fogtak.
NA Egon Schiele (2017)
Egon Schiele (Tulln an der Donau, 1890. június 12. – Bécs, 1918. október 21) a szecesszió és expresszionizmus elkötelezett művésze. Halálának 100. évfordulójára készült ez a... több»
