A csúf mostohatestvér

Nekem tetszett ez a film. Bele tudtam helyezkedni a karakterbe, és át tudtam érezni bizonyos élethelyzeteit. Hiszen a világ, ha akarjuk, ha nem, a szépség hajszolásáról és annak megtartásáról szól. Bár attól, hogy a sz@rra cukormázat öntesz, az még nem lesz desszert... Aki szép, annak kinyílnak bizonyos ajtók. De jó lesz az ajtó mögött? Jó lesz, ha elérsz egy célt, amiről semmit sem tudsz, csak annyit, hogy "akarod"? Ha pedig nem akarod eléggé, majd lesz, aki hasson a lelkiismeretedre, hogy tutira akard. Szomorú és kiábrándító film, ami sajnos a közvetlen környezetünkben is bármikor megfigyelhető.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az Ugly Stepsister látszólag egy tipikus, gyerekmesét vérengzős horrorba csavaró film, aminek egyetlen célja, hogy sötét elemeket pakoljon egy egyszerű sztoriba, hogy ügyesen kisajtolja fiatalkorunk emlékeit, és kihasználja az erőszak vonzerejét. Nyi... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Na, ez a film érte el azt nálam, hogy egy időre visszavegyek a filmek véleményezéséből. :) Annyira sokkolt. :) Rossz film volt, de hatással tudott lenni rám. :) Egyszerűen napokig nem bírtam feldolgozni, amit láttam, nagyon beteg. Sokszor inkább vicc... Többes volt, mint horrorisztikus. Maga ugye a történet a Hamupipőke történet merész feldolgozása. Volt benne egy kis pornó is, gusztustalan jelenetek és egy teljesen értelmetlen befejezés. Elvira karaktere nekem alapvetően tetszett, és például én nem láttam őt csúfnak, nem is értettem azt a törekvését, hogy miért akar szenvedések árán szebb lenni. Nyilvánvalóan szebb szeretett volna lenni a mostohatestvérénél, aki Hamupipőke szerepében tetszelgett, viszont a ribancos változatban, bocsánat, de ezt kell írnom, mivel a lovász fiúval intim jelenetbe keverednek, és hogy a végén ő nyeri el a herceg kegyeit, elég érdekes volt számomra. Igazából úgy éreztem, hogy a filmnek semmi értelme nincs, hisz Elvira miután megszépült, totálisan lepusztítja önmagát. Képes levágni a saját lábát, hogy beleférjen a cipőbe, majd vicces módon közlik vele, hogy rossz lábát vágta le, hát akkor legyen most már a másik is levágva. Lezuhan a lépcsőn, eltöri az orrát, kiesnek a fogai. Ez nem horror volt, hanem vígjáték. De talán mégis volt értelme a filmnek, mégpedig az, hogy fogadjuk el önmagunkat, illetve ne próbáljunk másnak megfelelni, és szenvedni a szépségért, mert sok esetben semmi értelme sincs, nem szükséges, főleg egy ilyen férfi típusért.

A film után (és közben) is csak annyit tudtam mondani, hogy azta. Gyakorlatilag a szer ripoffja norvég kivitelben. Legalábbis mind stilisztikában, mind mondanivalóban, helyenként pedig zenében is erősen hasonlít rá. Ez is mély mondanivalóval ellátott film, gusztustalan és visszataszító jelenetekbe csomagolva. Megéri megnézni, de csak azt buzdítom rá, aki csipázza a testhorrort és a végeláthatatlan nyomorúságot. Nagyon nem való mindenkinek, de aki célközönségének érzi magát, annak tetszeni fog.