A csúf mostohatestvér

Nem olvastam a Grimm testvérek „eredeti” meséjét, így megeshet, hogy abban is előfordulnak a mostani feldolgozásban látott, néha gyomorforgató és szexuális felvilágosításra utaló képek. Mindenesetre a forgatókönyvíró és egyben rendező, Emilie Blichfe... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Na, ez a film érte el azt nálam, hogy egy időre visszavegyek a filmek véleményezéséből. :) Annyira sokkolt. :) Rossz film volt, de hatással tudott lenni rám. :) Egyszerűen napokig nem bírtam feldolgozni, amit láttam, nagyon beteg. Sokszor inkább vicc... Többes volt, mint horrorisztikus. Maga ugye a történet a Hamupipőke történet merész feldolgozása. Volt benne egy kis pornó is, gusztustalan jelenetek és egy teljesen értelmetlen befejezés. Elvira karaktere nekem alapvetően tetszett, és például én nem láttam őt csúfnak, nem is értettem azt a törekvését, hogy miért akar szenvedések árán szebb lenni. Nyilvánvalóan szebb szeretett volna lenni a mostohatestvérénél, aki Hamupipőke szerepében tetszelgett, viszont a ribancos változatban, bocsánat, de ezt kell írnom, mivel a lovász fiúval intim jelenetbe keverednek, és hogy a végén ő nyeri el a herceg kegyeit, elég érdekes volt számomra. Igazából úgy éreztem, hogy a filmnek semmi értelme nincs, hisz Elvira miután megszépült, totálisan lepusztítja önmagát. Képes levágni a saját lábát, hogy beleférjen a cipőbe, majd vicces módon közlik vele, hogy rossz lábát vágta le, hát akkor legyen most már a másik is levágva. Lezuhan a lépcsőn, eltöri az orrát, kiesnek a fogai. Ez nem horror volt, hanem vígjáték. De talán mégis volt értelme a filmnek, mégpedig az, hogy fogadjuk el önmagunkat, illetve ne próbáljunk másnak megfelelni, és szenvedni a szépségért, mert sok esetben semmi értelme sincs, nem szükséges, főleg egy ilyen férfi típusért.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Tuti beteg az agyam, vagy mifene :D, de nekem ez nagyon bejött. Ez valami óriási alkotás lett. Az se zavart, hogy norvég nyelven, feliratosan néztem meg, sőt... valahogy még passzolt is ehhez a horrorisztikusan melankolikus atmoszférához. A Szer című... Több film se volt kutya, de ez nálam vitte a prímet rendesen. A téma hasonszőrű volt, szóval totálisan jó választás volt ezt a Grimm mesét "Szer-esen" megalkotni. Csak buzdítani tudnám a film készítőit, hogy akár Disney mese alakjaival is kéne ilyen alkotást csinálni (pl. Hófehérke ;), mert lenne rá közönség... én tuti. :D A főszereplő csaj hihetetlenül jól játszotta el ezt a karaktert, le a kalappal! A beteg zene, illetve hangok hasonszőrűek voltak a Szer filmben hallottakkal, ezt is jól kigondolták, belerakták. Megjegyezvén: a mostohacsaj húga pedig kajak úgy nézett ki, mint Merida a meséből. :D Viszont két úgymond baki mellett nem tudtam elmenni: 1. Hamupipőke nem igazán volt már szűz, mint a "pornó" jelenetek is igazolják a lovászfiú szerelmi légyottjából fakadóan (szóval a herceg kicsit meglepődik majd a nászéjszakán, vagy nem). :D 2. A cipő miatt kár volt levágnia a lábujjait a mostohacsajszinak, hiszen ő még javában táncikált egy másik pasival, míg Hamupipőke kiszaladt az egész báli társaság előtt. Na de ne legyek már ennyire szőrszálhasogató, ugye? :D Bezárván soraim... óriási volt, óriási! Még több ilyet! ;D

Erős idegzet és gyomor kell hozzá, de nagyszerű szatíra a maga nemében. Szívesen láttam volna még egy zárójelenetet a Hamupipőkére gyorsan ráunó, öntelt hercegről és a lovászfiúknál vigaszt kereső arájáról, de így is jó volt.

A film után (és közben) is csak annyit tudtam mondani, hogy azta. Gyakorlatilag a szer ripoffja norvég kivitelben. Legalábbis mind stilisztikában, mind mondanivalóban, helyenként pedig zenében is erősen hasonlít rá. Ez is mély mondanivalóval ellátott film, gusztustalan és visszataszító jelenetekbe csomagolva. Megéri megnézni, de csak azt buzdítom rá, aki csipázza a testhorrort és a végeláthatatlan nyomorúságot. Nagyon nem való mindenkinek, de aki célközönségének érzi magát, annak tetszeni fog.

Ez a film tényleg elképesztő: egyszerre borzongató és brutálisan kreatív feldolgozása a Hamupipőke-mesének. Lea Myren az Elvira-szerepben zseniális, és a vizuális stílus is annyira látványos, hogy csak ámulok. Csak azoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a komolyabb vérengzéstől.

Brutálisan kreatív a koncepció, fekete humorral fűszerezve, de közben rémisztő elemekkel teletűzdelve. A főszereplő totál odateszi magát, a látvány pedig néhol az abszurdba hajlik. Nem mindenkinek való, de engem teljesen megvett.

Merész reinterpretáció: nem csak a véres effektek durvák, hanem az üzenet is mélyebb a vártnál. A látvány és a hangulat remek, a színészek a nyers jelenetekben is hozták a formájukat. Nekem összességében 3/5, de aki szereti a bizarr tündérmeséket, annak biztos tetszeni fog.

Kínszenvedés volt: unalmas és üres, csak a vérgőzös jelenetek miatt maradtam bent. A színészek semmitmondóak, az egész inkább paródiára hajaz, mintha a rendező viccelődne. Nekem 1/5, nem bírtam végignézni.

Fura volt: egyszerre zseniális és hagy kivetnivalót maga után. A főhősnő alakítása tényleg erős, és a látvány szép (a horror/gore-faktor is megvan), de néhol kaotikus a sztori, mintha a hangulat kisiklott volna. Nem mondanám gyengének, de nem is állt össze teljesen.

Ez a film annyira messze áll attól, amit jónak vagy ijesztőnek tartok. A rendező csak gyomorforgató, vérgőzös jeleneteket halmoz, de semmi értelmes sztorit nem kínál. Számomra ez pusztán kínzás volt.

Nagyot üt: ahogy a csúnya mostohatestvér szemszögéből meséli el a történetet, az egy friss csavar, amitől a feldolgozás újra izgalmassá válik. A hangulat erős, a látvány hátborzongatóan szép, a színészek pedig teljesen odatették magukat.

Ez a film sajnos csak félkarú óriás: az alapötlet zseniális, de a megvalósításon érződik, hogy nem állt össze teljesen. A látvány nagyon stílusos, és vannak benne WTF-durvaságok, de a cselekmény lapos, és hiányzik az ütős tempó. Nekem 2/5, többre számítottam.