Vontatott vízió Gore Verbinski filmje tipikus példája annak, hogyan lehet az előzetesekkel félrevezetni az embert, mert amíg a trailerek egy őrült utazást ígértek, valójában egy meglepően vontatott, groteszk és szürreális időutazós mozit kapunk, ami rettentően szájbarágósan próbálja belénk sulykolni, hogy mennyire rossz irányba tart a társadalom, sőt, tulajdonképpen már most nyakig ülünk a trutyiban.
Az ötlet remek, csak éppen a megvalósítás csúszott el ott, hogy nagyon sokat akart markolni és éppen ez lett a veszte. Olyan érzést kelt, mintha nem lett volna elég pénz az ötletekre, mintha Verbinski zsenialitása nem tudott volna kibontakozni, mert valljuk be: vannak azért erős pillanatai a mozinak.
A nemző sz... több»
Rendhagyó bosszú Úgy 25éve volt egy korszakom, amikor rengeteg spanyol művészfilmet néztem, és akkor találkoztam először Pedro Almodóvar nevével. Valahogy ez kimaradt akkor, viszont a napokban szembejött velem egy kritika, így aztán gondoltam, bepótolom az elmaradásom. Mint minden filmje, ez is hozza a rá jellemző stílusjegyeket: elképesztő könnyedséggel beszél súlyos témákról, olyan dolgokról, amelyek egyenként is kitöltenének egy filmet, mégsem érzi azt az ember, hogy bármelyiket is elhanyagolta volna. Ráadásul Antonio Banderas élete egyik legjobb alakítását nyújtja. Van itt minden, az emberrablástól kezdve az illegális nemváltó műtéten át, a női testbe kényszerülő férfi lélek szenvedésén keresztül egészen... több»
Harmadik típusú unalom Spielberg ide vagy oda, nekem ez nagyon is középszerű lett. Először is, a történet olyan, mintha nem lenne eleje és vége. Nem derül ki például a kütyükről semmi, azon kívül, hogy három darab van belőlük, és a két főszereplő flashbackjében láthatjuk, honnan is származnak. A levegőben lóg az egész, az idegenekről sem tudunk meg túl sokat, ráadásul a velük kapcsolatos összeesküvés-elméletekből is csak egyet-kettőt ragad ki. Emberek mászkálnak más emberek tudatában, az E.T.-k meg állatbőrbe bújva rabolnak el gyerekeket... mi van?! A mozi mágusa öreg korára vagy megbuggyant, vagy a nem létező háttérhatalom agymenéseit reklámozza, de hogy ez egy baromi unalmas film lett, az biztos. Na jó, a vonato... több»
Véres vuhszia Yuen Woo Ping mint akciókoreográfus most sem hazudtolta meg magát; igazán káprázatos küzdelmeket agyalt ki ismét, és ezúttal rendezőként is jegyzi a filmet. Jet Linek nagyon örültem, még így is, hogy negatív szerepben tűnik fel, igaz, kb. az első 15 percben el is halálozik. A vuhsziákhoz képest meglepően véres darab, nem sz@rozik, ha le kell vágni egy lábat vagy fejet; mindazonáltal, amikor nincs harc, egy kissé mintha leülne az egész. A látvány pazar; mind a vizuális effektusok, mind a díszlet, illetve a kosztümök terén is jól teljesít. Wu Jing hozza a megszokott kőkemény stílusát, és rajta kívül még feltűnik jónéhány ázsiai legenda, sőt, maga a rendező is felbukkan, nem is egyszer. A kemén... több»
Retro fantasy Annak ellenére, hogy nekem gyerekként valahogy kimaradt, főleg zenei fronton abszolút hozta a retro életérzést. Nagyon furcsa a kardozós fantasy vegyítése a high- tech űrhajókkal és kütyükkel, a zöld tigris pláne elég bevállalós, nekem mégis valahogy tetszett. Látványos, pörgős, sokszor vicces kaland.
71 Good Luck, Have Fun, Don’t Die (2026)
Gore Verbinski filmje tipikus példája annak, hogyan lehet az előzetesekkel félrevezetni az embert, mert amíg a trailerek egy őrült utazást ígértek, valójában egy meglepően vontatott, groteszk és szürreális időutazós mozit kapunk, ami rettentően szájbarágósan próbálja belénk sulykolni, hogy mennyire rossz irányba tart a társadalom, sőt, tulajdonképpen már most nyakig ülünk a trutyiban. Az ötlet remek, csak éppen a megvalósítás csúszott el ott, hogy nagyon sokat akart markolni és éppen ez lett a veszte. Olyan érzést kelt, mintha nem lett volna elég pénz az ötletekre, mintha Verbinski zsenialitása nem tudott volna kibontakozni, mert valljuk be: vannak azért erős pillanatai a mozinak. A nemző sz... több»