A zseniális első rész nyomába sem ér, a fordulatok kiszámíthatók, a feszültség nagyjából nulla, mert a legtöbb jelenet háttere a sziklafal, és az ember egyfolytában érzi, hogy egy stúdióban zajlanak az események. Apropó sziklafal: a magasságot ennélfogva nem is igazán használja ki a rendező, talán egy vagy két látványosabb jelenet látható. Összességében jócskán alulteljesít az előző részhez képest, egyszernézős, felejthető kalandfilm, egyedül az első percekben felbukkanó Facebook-influencer, Adam Rose üdítően bamba képe miatt három csillag.
Őrült rohanás Bár magához a játékhoz nem sok köze van, nagyon el lett találva. A látvány, az atmoszféra , az akciók rendben vannak, a szörnyek kellően undorítóak, és maga a történet is ügyesen van felépítve. Sokan panaszkodtak a főszereplő kétbalkezességére, szerintem meg pont ez adott egy kis pluszt a sztorinak. Sokkal életszerűbb, mint az átlag akciófilmekben unalomig ismételt klisé, amikor is a bajba került emberek hirtelen mindenhez is értenek, mint egy profi titkosügynök. Nekem tetszett, nem nézném meg újra, de kimondottan szórakoztató lett.
Hamis remény A kezdés elég meggyőző, a kis kikötőváros, Hope, vagyis Remény lakói megcsonkított állattetemekre bukkannak, majd a nyomok alapján a rendőrség a városban, vadászok egy csoportja pedig az erdőben bukkan földönkívüliek nyomára. A gond csak az, hogy kis szürkék helyett 3 méteres agresszív fenevadakat találnak, akik előszeretettel esznek és gyilkolnak embereket, dobálóznak autókkal, és úgy alapjáraton nagyon-nagyon nem kedvesek. Később aztán kiderül, mi is az oka a morcoskodásnak, de addigra már szinte követhetetlen, mit is akart mondani a rendező ezzel a történettel; a vége pedig abszolút értelmezhetetlen volt számomra. Ami viszont tény, hogy piszok jól van fényképezve, az operatőri munka kivál... több»
Erős társadalomkritika Le sem tagadhatná a Valami követ hatását, azonban annál mélyebb érzelmi húrokat penget, illetve a homofóbia és a vallási fanatizmus témakörét is érinti. Két fiatal srác egymás iránti vonzalma kiderül, így " ördögűzőt" hívnak, akinek a szertartásának a hatására elszabadul egy démon, amely mindig annak a személynek az alakját veszi fel, akire a legjobban vágynak. Így a két fiú lassan elkezd félni egymástól, ám végül együtt elhagyják a várost, mert rájönnek, hogy az egymás iránt érzett érzelmeik erősebbek a démonnál. Nagyon erősek az alakítások, kimondottan jó az atmoszféra, azonban a katarzis elmarad, és egy meglehetősen lapos befejezést kap az erős felütés után. Inkább a társadalomkritikát ér... több»
64 Tériszony (2026)