A csúf mostohatestvér

Alteres skandináv stílusban dolgozták fel a klasszikust, ami jó és kreatív elgondolás. A rendező zsánere a Romeo+Juliet lehetett, de annak azért a nyomába sem ért, viszont így is rendben volt. Ehhez a nagy költségvetésű és nagyszerűen fényképezett produkcióhoz mégis dukált volna több alternatív megoldás, bátorság és kurázsi.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az Ugly Stepsister látszólag egy tipikus, gyerekmesét vérengzős horrorba csavaró film, aminek egyetlen célja, hogy sötét elemeket pakoljon egy egyszerű sztoriba, hogy ügyesen kisajtolja fiatalkorunk emlékeit, és kihasználja az erőszak vonzerejét. Nyi... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Na, ez a film érte el azt nálam, hogy egy időre visszavegyek a filmek véleményezéséből. :) Annyira sokkolt. :) Rossz film volt, de hatással tudott lenni rám. :) Egyszerűen napokig nem bírtam feldolgozni, amit láttam, nagyon beteg. Sokszor inkább vicc... Többes volt, mint horrorisztikus. Maga ugye a történet a Hamupipőke történet merész feldolgozása. Volt benne egy kis pornó is, gusztustalan jelenetek és egy teljesen értelmetlen befejezés. Elvira karaktere nekem alapvetően tetszett, és például én nem láttam őt csúfnak, nem is értettem azt a törekvését, hogy miért akar szenvedések árán szebb lenni. Nyilvánvalóan szebb szeretett volna lenni a mostohatestvérénél, aki Hamupipőke szerepében tetszelgett, viszont a ribancos változatban, bocsánat, de ezt kell írnom, mivel a lovász fiúval intim jelenetbe keverednek, és hogy a végén ő nyeri el a herceg kegyeit, elég érdekes volt számomra. Igazából úgy éreztem, hogy a filmnek semmi értelme nincs, hisz Elvira miután megszépült, totálisan lepusztítja önmagát. Képes levágni a saját lábát, hogy beleférjen a cipőbe, majd vicces módon közlik vele, hogy rossz lábát vágta le, hát akkor legyen most már a másik is levágva. Lezuhan a lépcsőn, eltöri az orrát, kiesnek a fogai. Ez nem horror volt, hanem vígjáték. De talán mégis volt értelme a filmnek, mégpedig az, hogy fogadjuk el önmagunkat, illetve ne próbáljunk másnak megfelelni, és szenvedni a szépségért, mert sok esetben semmi értelme sincs, nem szükséges, főleg egy ilyen férfi típusért.

A film után (és közben) is csak annyit tudtam mondani, hogy azta. Gyakorlatilag a szer ripoffja norvég kivitelben. Legalábbis mind stilisztikában, mind mondanivalóban, helyenként pedig zenében is erősen hasonlít rá. Ez is mély mondanivalóval ellátott film, gusztustalan és visszataszító jelenetekbe csomagolva. Megéri megnézni, de csak azt buzdítom rá, aki csipázza a testhorrort és a végeláthatatlan nyomorúságot. Nagyon nem való mindenkinek, de aki célközönségének érzi magát, annak tetszeni fog.

Nem olvastam a Grimm testvérek „eredeti” meséjét, így megeshet, hogy abban is előfordulnak a mostani feldolgozásban látott, néha gyomorforgató és szexuális felvilágosításra utaló képek. Mindenesetre a forgatókönyvíró és egyben rendező, Emilie Blichfe... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Hamupipőke szívmelengető tündérmeséjét túlzás nélkül mindenki ismeri: ez nem csak jelen korunkról mondható el, hiszen az Európa-szerte ismert történet már Charles Perrault francia író 1697-ben megjelent mesegyűjteményében (Lúdanyó meséi) is szerepelt... Teljes kritika

A film egészen megdöbbentő perspektívából mutatja be a Hamupipőke történetét, pontosabban az egyik gonosz mostohatestvér kálváriáját a szépségért. Szerintem döbbenetesen jó a rendezés és a színészi játék is. Provokatív, erotikus és erőszakos, nagyon erőszakos és undorító. Zseniális alkotásnak gondolom. Kedvenc jelenetem, amikor a hercegnek kell produkálniuk magukat; tökéletesen megmutatja, meddig süllyed valaki a hatalom reményében. Abszolút briliáns.

Erős idegzet és gyomor kell hozzá, de nagyszerű szatíra a maga nemében. Szívesen láttam volna még egy zárójelenetet a Hamupipőkére gyorsan ráunó, öntelt hercegről és a lovászfiúknál vigaszt kereső arájáról, de így is jó volt.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Tuti beteg az agyam, vagy mifene :D, de nekem ez nagyon bejött. Ez valami óriási alkotás lett. Az se zavart, hogy norvég nyelven, feliratosan néztem meg, sőt... valahogy még passzolt is ehhez a horrorisztikusan melankolikus atmoszférához. A Szer című... Több film se volt kutya, de ez nálam vitte a prímet rendesen. A téma hasonszőrű volt, szóval totálisan jó választás volt ezt a Grimm mesét "Szer-esen" megalkotni. Csak buzdítani tudnám a film készítőit, hogy akár Disney mese alakjaival is kéne ilyen alkotást csinálni (pl. Hófehérke ;), mert lenne rá közönség... én tuti. :D A főszereplő csaj hihetetlenül jól játszotta el ezt a karaktert, le a kalappal! A beteg zene, illetve hangok hasonszőrűek voltak a Szer filmben hallottakkal, ezt is jól kigondolták, belerakták. Megjegyezvén: a mostohacsaj húga pedig kajak úgy nézett ki, mint Merida a meséből. :D Viszont két úgymond baki mellett nem tudtam elmenni: 1. Hamupipőke nem igazán volt már szűz, mint a "pornó" jelenetek is igazolják a lovászfiú szerelmi légyottjából fakadóan (szóval a herceg kicsit meglepődik majd a nászéjszakán, vagy nem). :D 2. A cipő miatt kár volt levágnia a lábujjait a mostohacsajszinak, hiszen ő még javában táncikált egy másik pasival, míg Hamupipőke kiszaladt az egész báli társaság előtt. Na de ne legyek már ennyire szőrszálhasogató, ugye? :D Bezárván soraim... óriási volt, óriási! Még több ilyet! ;D

Csipkerózsika más köntösben.... Társadalomkritika egy gyerekmeséből épített, meghökkentő, nyers, gusztustalan testhorrorban. Nekem inkább a nem ajánlott kategória. a jelenetek közül sok inkább csak provokatív, nem feltétlenül volt szükséges a filmbe. Szerintem....

Ez a film tényleg elképesztő: egyszerre borzongató és brutálisan kreatív feldolgozása a Hamupipőke-mesének. Lea Myren az Elvira-szerepben zseniális, és a vizuális stílus is annyira látványos, hogy csak ámulok. Csak azoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a komolyabb vérengzéstől.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film rendhagyó módon ötvözi a meseszerű, időtlen esztétikát a testhorror brutális valóságával. A rendező, Emilie Blichfeldt szándékosan szembement a Disney-stílussal — mint ő maga fogalmazott, „szép, csillogó képeket akart mutatni, hogy megmaradjon... Teljes kritika

rémes. vicces próbál lenni, de nem az. horrornak meg gyenge.

Brutálisan kreatív a koncepció, fekete humorral fűszerezve, de közben rémisztő elemekkel teletűzdelve. A főszereplő totál odateszi magát, a látvány pedig néhol az abszurdba hajlik. Nem mindenkinek való, de engem teljesen megvett.