Az 1969-es Neil Armstrong-féle legelső Holdra szállás, vagyis az Apollo–11 űrprogram egy hatalmas pillanat volt az emberiség történetében. Minden film, ami cselekményébe beleszövi ezt az eseménysort, eleve sikerre van ítélve. Legalábbis nálam. A Vigyél a holdra című legújabb feldolgozás ráadásul még vicces is, főleg azok a jelenetek, melyekben a NASA a kormányzat nyomására műtermi körülmények között eljátszatja az egészet (mert félnek, hogy lebőgés lehet a dologból, amit a szovjetekkel vívott versengésben nem engedhetnek meg maguknak). Ezen felül kapunk egy romantikus szerelmi szálat is a még mindig gyönyörű Scarlett Johansson és Channing Tatum között. De a film fő erőssége inkább a másik két faktor: a humor és a 69-es események megidézése. A film betekintést enged a Houston mellett működő Kennedy űrközpont korabeli életébe is, ami nekem nagyon érdekes volt. Jók a zenei betétek, jó a látványvilág, és jó a rendezés is. Azért a színekkel érdekes bánik Greg Berlanti rendező, néhol idegesítő a 60-as évek utánzási szándéka, ami ráadásul nem is mindenhol passzol. Channing Tatum öltözéke (a pulóverek) és a frizurája például dermesztő. De összességében eléggé rendben van ez a film, nálam erős 4 csillagos. Tuti újranézem.
Az 1969-es Neil Armstrong-féle legelső Holdra szállás, vagyis az Apollo–11 űrprogram egy hatalmas pillanat volt az emberiség történetében. Minden film, ami cselekményébe beleszövi ezt az eseménysort, eleve sikerre van ítélve. Legalábbis nálam. A Vigyél a holdra című legújabb feldolgozás ráadásul még vicces is, főleg azok a jelenetek, melyekben a NASA a kormányzat nyomására műtermi körülmények között eljátszatja az egészet (mert félnek, hogy lebőgés lehet a dologból, amit a szovjetekkel vívott versengésben nem engedhetnek meg maguknak). Ezen felül kapunk egy romantikus szerelmi szálat is a még mindig gyönyörű Scarlett Johansson és Channing Tatum között. De a film fő erőssége inkább a másik két faktor: a humor és a 69-es események megidézése. A film betekintést enged a Houston mellett működő Kennedy űrközpont korabeli életébe is, ami nekem nagyon érdekes volt. Jók a zenei betétek, jó a látványvilág, és jó a rendezés is. Azért a színekkel érdekes bánik Greg Berlanti rendező, néhol idegesítő a 60-as évek utánzási szándéka, ami ráadásul nem is mindenhol passzol. Channing Tatum öltözéke (a pulóverek) és a frizurája például dermesztő. De összességében eléggé rendben van ez a film, nálam erős 4 csillagos. Tuti újranézem.