Összességében tetszett, mert végre egy olyan Peter Parkert láthatunk, aki már nem egy tapasztalatlan fiatal hős, hanem egy olyan ember, aki komoly veszteségeken ment keresztül, és próbálja megtalálni a helyét egy teljesen megváltozott világban. A film egyik legerősebb része szerintem pont ez a magányosabb, komolyabb hangulat, ami közelebb hozza a képregényekből ismert, küzdő, de mindig kitartó Pókembert. Külön kiemelném Jon Bernthal alakítását, aki szerintem az egyik legjobb döntés volt a filmben. A Megtorló karaktere teljesen más energiát hoz a történetbe, keményebb, nyersebb és sokkal földhözragadtabb világot képvisel, ami jól működik Peter idealistább személyisége mellett. Minden jelenete erősebbé tette a filmet, és számomra ő volt az egyik legemlékezetesebb része az egésznek. Ami viszont szerintem hiányzott, az a romantikus szál nagyobb hangsúlya. Peter és MJ kapcsolata mindig fontos része volt ennek a történetnek, ezért kicsit kevésnek éreztem azt az érzelmi mélységet, amit ebből ki lehetett volna hozni. Jó lett volna jobban látni, hogyan próbálnak egymáshoz újra közelebb kerülni a történtek után. Mindent összevetve a film nekem pozitív élmény volt. Nem tökéletes, de egy új fejezetet nyit Pókember életében, és tetszik, hogy inkább a karakter érzelmi oldalára és a következményekre helyezi a hangsúlyt. Ha a folytatásban még jobban kidolgozzák a személyes kapcsolatokat, különösen Peter és MJ történetét, akkor egy igazán erős Pókember-korszak kezdete lehet.
#csakegyéjszaka
Összességében tetszett, mert végre egy olyan Peter Parkert láthatunk, aki már nem egy tapasztalatlan fiatal hős, hanem egy olyan ember, aki komoly veszteségeken ment keresztül, és próbálja megtalálni a helyét egy teljesen megváltozott világban. A film egyik legerősebb része szerintem pont ez a magányosabb, komolyabb hangulat, ami közelebb hozza a képregényekből ismert, küzdő, de mindig kitartó Pókembert. Külön kiemelném Jon Bernthal alakítását, aki szerintem az egyik legjobb döntés volt a filmben. A Megtorló karaktere teljesen más energiát hoz a történetbe, keményebb, nyersebb és sokkal földhözragadtabb világot képvisel, ami jól működik Peter idealistább személyisége mellett. Minden jelenete erősebbé tette a filmet, és számomra ő volt az egyik legemlékezetesebb része az egésznek. Ami viszont szerintem hiányzott, az a romantikus szál nagyobb hangsúlya. Peter és MJ kapcsolata mindig fontos része volt ennek a történetnek, ezért kicsit kevésnek éreztem azt az érzelmi mélységet, amit ebből ki lehetett volna hozni. Jó lett volna jobban látni, hogyan próbálnak egymáshoz újra közelebb kerülni a történtek után. Mindent összevetve a film nekem pozitív élmény volt. Nem tökéletes, de egy új fejezetet nyit Pókember életében, és tetszik, hogy inkább a karakter érzelmi oldalára és a következményekre helyezi a hangsúlyt. Ha a folytatásban még jobban kidolgozzák a személyes kapcsolatokat, különösen Peter és MJ történetét, akkor egy igazán erős Pókember-korszak kezdete lehet.
#csakegyéjszaka