Az Andor számomra egy szórakoztató sorozat, de nem érzem annyira Star Warsosnak. Itt-ott látni a fehér páncélos katonákat (sose értettem, miért halnak meg olyan hamar, ha lelőtték őket. Úgy néz ki, a páncél csak egy díszítő elem). Amikor belevágtam, nem igazán tudtam, mire számítsak. Ami megfogott, az az, hogy a sorozat nem akar grandiózus hősöket gyártani, hanem inkább hétköznapi hősök dolgoznak az elnyomás és kontroll ellen. Nincsenek jedik, nincs az Erő, nincs fénykard, helyette politikai intrika, morális dilemmák, lassú építkezés és karakterközpontú történetmesélés van. A világépítés elképesztően részletes, a díszletek, kosztümök és helyszínek valóságosnak tűnnek, a dialógusok intelligensek, nem sablonosak. A mai sorozatok olyan szintűek, mint a mozifilmek, hála a CGI fejlettségének. Amit néhány néző és kritikus negatívumként említ, és amit én is éreztem néha, az a tempó. Az Andor sokkal lassabban bontakozik ki, mint egy átlagos Star Wars-sorozat. Ha valaki akciót, nosztalgiát vagy látványos űrcsatákat vár, akkor valószínűleg csalódni fog; ez a sorozat inkább olyan, mint egy politikai thriller egy sci-fi köntösben.
Sajnos a sorozatban Andoron kívül számomra a nevek jellegtelenné váltak, így meg sem jegyeztem őket. Összességében az Andor azért tetszett, mert végre valami mást adott a Star Wars-világban. Egy olyan történetet, ami nem az isteni kiválasztottakról szól, hanem a kis emberekről, akikből, kényszerből vagy meggyőződésből, forradalmárok lesznek.
Az Andor számomra egy szórakoztató sorozat, de nem érzem annyira Star Warsosnak. Itt-ott látni a fehér páncélos katonákat (sose értettem, miért halnak meg olyan hamar, ha lelőtték őket. Úgy néz ki, a páncél csak egy díszítő elem). Amikor belevágtam, nem igazán tudtam, mire számítsak. Ami megfogott, az az, hogy a sorozat nem akar grandiózus hősöket gyártani, hanem inkább hétköznapi hősök dolgoznak az elnyomás és kontroll ellen. Nincsenek jedik, nincs az Erő, nincs fénykard, helyette politikai intrika, morális dilemmák, lassú építkezés és karakterközpontú történetmesélés van. A világépítés elképesztően részletes, a díszletek, kosztümök és helyszínek valóságosnak tűnnek, a dialógusok intelligensek, nem sablonosak. A mai sorozatok olyan szintűek, mint a mozifilmek, hála a CGI fejlettségének. Amit néhány néző és kritikus negatívumként említ, és amit én is éreztem néha, az a tempó. Az Andor sokkal lassabban bontakozik ki, mint egy átlagos Star Wars-sorozat. Ha valaki akciót, nosztalgiát vagy látványos űrcsatákat vár, akkor valószínűleg csalódni fog; ez a sorozat inkább olyan, mint egy politikai thriller egy sci-fi köntösben. Sajnos a sorozatban Andoron kívül számomra a nevek jellegtelenné váltak, így meg sem jegyeztem őket. Összességében az Andor azért tetszett, mert végre valami mást adott a Star Wars-világban. Egy olyan történetet, ami nem az isteni kiválasztottakról szól, hanem a kis emberekről, akikből, kényszerből vagy meggyőződésből, forradalmárok lesznek.