Scarlett Johansson debütáló rendezésében az alkotása egyfajta érzelmi hullámvasút a néző számára. A halál, az azt követő gyász és annak feldolgozása mindenkiből mást és mást vált ki. A személyiség megváltozik kis időre, de talán akár örökre... a nem feldolgozás, a továbblépés által. A film "hőse" a 94 éves mamóka, aki még tele van élettel; barátnője holokauszttörténetét viszi tovább saját magaként eladva... ő így próbálja ama űrt kitölteni, mintha még vele lenne a szavak mögött. Új barátok, új élet... de hatalmas százalékban hazugság. Az igazságra fényderülvén szégyen, menekvés. Tudni kell bocsánatért esedezni és azt kérni a megbántottakkal, becsapottakkal szemben. A személyisége magával ragadó Eleanornak, így megbocsátást nyer, s ő tiszta lappal elmondja az igaz történetet... elveszített barátnőjéről. A néző hol szomorú, majd mosolyog, és szomorúan, de mosolyogva zárja le az utolsó képsorokat... amolyan lelki vigaszként megnyugodva. Az aláfestőzene csodás az egész film alatt.
Scarlett Johansson debütáló rendezésében az alkotása egyfajta érzelmi hullámvasút a néző számára. A halál, az azt követő gyász és annak feldolgozása mindenkiből mást és mást vált ki. A személyiség megváltozik kis időre, de talán akár örökre... a nem feldolgozás, a továbblépés által. A film "hőse" a 94 éves mamóka, aki még tele van élettel; barátnője holokauszttörténetét viszi tovább saját magaként eladva... ő így próbálja ama űrt kitölteni, mintha még vele lenne a szavak mögött. Új barátok, új élet... de hatalmas százalékban hazugság. Az igazságra fényderülvén szégyen, menekvés. Tudni kell bocsánatért esedezni és azt kérni a megbántottakkal, becsapottakkal szemben. A személyisége magával ragadó Eleanornak, így megbocsátást nyer, s ő tiszta lappal elmondja az igaz történetet... elveszített barátnőjéről. A néző hol szomorú, majd mosolyog, és szomorúan, de mosolyogva zárja le az utolsó képsorokat... amolyan lelki vigaszként megnyugodva. Az aláfestőzene csodás az egész film alatt.