![]()
Nincs elég kifordított, átkontextualizált, komor hangulatú és túl drámaivá formált mese még, így itt van Robin Hood halálának históriája, egy halál unalmas hangulatfilm a bosszúról, tudod, arról, amiről hőse ismertté vált. Ja, nem...
Egy kimondottan ingerszegény mozi ez, ami annál unalmasabbá vált, minél tovább néztem. Az elején még hősünk találkozott mindenféle figurával, akik a moralitás egyik-másik oldalán álltak, ám céljaikat mindig az erőszak nyelvén beszélték el. A film nem mutat sokat ezekből, főleg azért, mert a világosító valószínűleg nemet mondott még egy saras és komor középkori helyszínre, és elment nyaralni, így minden jelenet olyan sötét és értelmezhetetlen, hogy lényegében egy rádiójátékot néztem, amikor beesteledik a filmben. Ez szomorú, mert ami látvány volt, az szépen volt komponálva, és Hugh Jackman szakállrétegek alatti alakítása is rendben volt. Alakja és modora tökéletesen illett a filmbe, nagyon hozta a mostanában trendi "dad game" hatást. Mintha a Last of Us vagy God of War főszereplője lenne. A gond az, hogy itt nincs nagyon másik gyámoltalan szereplő, akiről lepattanhatna ez a szerep, vagy ami segítené Robin Hood karakterútját. Marad a szenvedés.
![]()
A film második fele olyan lapos és altató, hogy alvatlan éjszakákra receptre kéne kapni. Alig történik valami, de az is nagyon lassan, és az utolsó kb. húsz percben egyetlen helyszínen küzdünk a forgatókönyvvel.
Pedig tetszettek a mondatok, mindegyik kicsit versbe illő, túldramatizált hatású anekdota, de a bemutatott világ nem valódi, és egy sötét mesében pont ilyen hangulatot várok. A vércsapolás, a kosztümök, a helyszínek mind remekül működtek volna egy 60 perces filmben, ami megpróbál egy kicsit érdekesebb sztorit élénkíteni, és ami mélyebb annál, hogy a “bosszú rossz”.
62 The Death Of Robin Hood (2026)
A Robin Hood-történet sötétebb újragondolása, amelyben a címszereplő, a múltbéli bűneivel és gyilkosságaival küszködő magányos harcos súlyosan megsérül, és egy... több»
Szereplők: Hugh Jackman, Bill Skarsgård, Jodie Comer, Noah Jupe, Clive Russell
